Ótos András felvétele a Durindó megnyitója előtti percekben készült
Muzslyán megkezdődött a XXXVIII. Durindó, a vajdasági magyar népzenei együttesek, szólisták és énekcsoportok, hagyományápoló és hagyományőrző, ifjúsági és felnőtt kategóriájú szemléje. Az idei rendezvény dr. Vargyas Lajos Széchenyi-díjas népzenekutató, folklorista, zenetörténész születése 100. évfordulójának jegyében zajlik, és egyúttal tisztelgés is a közelmúltban elhunyt dr. Olsvai Imre népzenekutatónak, zeneszerzőnek, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség Aranyplakettje kitüntetettjének a munkássága előtt, aki Kodály Zoltán legfiatalabb tanítványa volt.
A legnagyobb magyartöbbségű közép-bánáti település immár negyedik alkalommal ad otthont a Durindónak és kétszer voltak a Gyöngyösbokréta házigazdái.
Az idei Durindóra 106 csoport 1536 fellépőjét várták és a kísérőkkel együtt több mint kétezer vendég érkezett Muzslyára.
A megnyitó vendégei között volt Csikós László népjóléti államtitkár, Juhász Attila tartományi művelődési segédtitkár, Dudás Károly a VMMSZ elnöke, Siflis Zoltán a MNT kulturális bizottságának elnöke, a nagybecskereki önkormányzat képviselői.
-Ismét elröppent egy év, újra értékelni kell e rövid időszak történéseit. A Gyöngyösbokréta immár túljutott fél évszázadon, és erősen közelít a negyedik ikszhez a Durindó is. Vajon gondolták-e azok, akik az első években, évtizedben bábáskodtak a rendezvények körül, hogy ennyi évre előre dolgoznak? Terveztek-e ennyit? Talán. Mi mindenesetre köszönettel tartozunk nekik, hogy mindezt ránk hagyományozták. Mert a hagyomány megtart hitet, nemzetet, hazát. Pedig nekik sem volt könnyű, háborúk után, nincstelenségben, de egymásba kapaszkodva, egymásból erőt merítve dolgoztak, szerveztek. Ezt hagyták ránk is. Nekünk is ezt kell tennünk, még akkor is, ha azt látjuk, hogy napról napra fogyunk, mert elmennek sokan a szebb jövő reményében. Pedig a szebb jövőt mi magunk tudjuk csak megteremteni magunknak, egymásnak. De ehhez túl kell lépnünk önmagunkon, és valóban segíteni kell egymást, őszintén örülni minden apró sikernek minden egyes nap. Egy valamit nem engedhetünk meg magunknak: hogy föladjuk erőfeszítéseinket. Soha nem mondhatjuk, hogy most van, de többet nem lesz. Ezt mi itt és most nem tudhatjuk. Nekünk azért kell dolgoznunk, hogy legyen, mondta megnyitó beszédében Szabó Gabriella a Fesztiváltanács elnöke.
Hallai Zoltán tanácselnök köszöntőjében elmondta, hogy Muzslyát eddig is a civil szerveződés sokszínűsége jellemezte, a Durindó megszervezésére pedig újra alapjában megmozgatta a falut annak érdekében, hogy a muzslyai vendégszeretettel és az itteni szokásoknak megfelelően még egyszer - de nem is utoljára - sikeres házigazdák legyenek. Ivan Bošnjak Nagybecskerek polgármestere gratulált a rendezvény szervezőinek, kifejezte megelégedését, hogy a vajdasági magyarság hagyományait őrzik -a legkisebbektől a legidősebb korosztályokig. A MNT nevében Hajnal Jenő szólt az egybegyűltekhez. Emlékeztetett, hogy a MNT korábban is, de az elmúlt négy év alatt még inkább, mindent megtett azért, hogy bebizonyítsa: van esélye magyar közösségünknek arra, hogy megkülönböztetett figyelmet szentelhessen anyanyelvének, önmeghatározó kultúrájának, műveltségének, képzettségének és tájékozódásának, hogy törékeny identitástudatunk könnyebben tudjon ellenállni a kedvezőtlen folyamatoknak, amelyek ezen a tájon évszázadok óta mindig emlékezetpusztulással jártak.
A szabadtéri színpadon az első fellépő a csókai Pannónia férfikar volt
A rendezvény kiemelkedő színfoltja volt a székesfehérvári Herman László Zeneművészeti Szakközépiskola népzenész művésztanárainak és növendékeinek a fellépése, valamint a Fölszállott a páva 2012. és 2014. évi vajdasági fellépőinek és győzteseinek a gálaműsora.
A muzslyai vegyes népdalkör és citerazenekar
A Durindó a Csalóka és a Fokos zenekar közreműködése mellett táncházzal ér véget. Kísérőrendezvényként a muzslyai civil szervezetek a Magyar Házban egy közös kiállítással mutatkoztak be.
Nyitókép: Ótos András felvétele a Durindó megnyitója előtti percekben készült
