2024. április 19., péntek

Érdekérvényesítés a választások évében

A Magyar Nemzeti Tanács és az Union Egyetem kötelékébe tartozó Dr. Lazar Vrkatić Jogi és Üzleti Tanulmányok Kara közös szervezésében június 5. és 7. között zajló hagyományos jogi tanácskozás első napjának zárórendezvényén Répás Zsuzsanna, a magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkárságának nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, a Tartományi Képviselőház elnöke és dr. Korhecz Tamás, az MNT elnöke az érdekérvényesítés lehetőségeiről a választások évében, valamint az autonómiatörekvések témájáról beszélgettek. A kerekasztal-beszélgetést Kókai Péter újságíró, lapunk volt főszerkesztője moderálta.

Répás Zsuzsanna felszólalását a Kárpát-medencei magyarság autonómiatörekvéseinek összehasonlításával kezdte. Felelevenítette, hogy a rendszerváltást követően a Kárpát-medence mind a négy nagy magyar közösségében megjelent az igény az autonómiára. A vajdasági magyar közösségben teljes, alaposan kidolgozott, jogszabályi keretekbe is foglalt autonómiakoncepciók fogalmazódtak meg, mutatott rá Répás.

Az érdekérvényesítés témájához kapcsolódóan Pásztor István nyomatékosította, hogy ebből a szempontból mekkora lehetőséget jelent a vajdasági magyar közösségnek, hogy a Fidesz-KDNP-nek köszönhetően a vajdasági magyar közösségnek képviselője lesz az Európai Parlamentben. Deli Andor egyrészről a magyar közösség érdekeit tudja majd képviselni az Európai Parlamentben, másrészről viszont a Szerbia csatlakozási folyamatának szempontjából fontos kérdéseket is képviselheti, hangsúlyozta Pásztor.

– A magyarországi választások is lényegesek voltak számunkra, hiszen ez nemzet- és közösségépítési kérdés is volt. Vajdaságban több mint százezer embert ösztönöztünk arra, hogy igényelje a magyar állampolgárságot, 40 ezren pedig feliratkoztak a választási névjegyzékre. Nemcsak a közjogi lehetőségekkel éltünk, hanem közösségi és egyéni erőfeszítéssel bizonyítottuk a közösséghez való tartozásunkat. Emiatt tudunk támogatást kérni a magyar kormánytól. Aki nem teljesít és nem tudja megfogalmazni elvárásait önmaga irányába, az ne várja el a magyar kormány támogatását – fogalmazott Pásztor.

A VMSZ elnöke a továbbiakban a párt idei évi kiemelkedő választási sikerére terelte a szót, mondván: a nemzeti kisebbségi közösségek számára a választás mindig élet-halál kérdése. Listájával és programjával a VMSZ-nek sikerült kivívnia a közösség túlnyomó többségének a támogatását, emelte ki Pásztor, leszögezve: a párt nem csak az autonómia és a klasszikus kisebbségi kérdések tekintetében fogalmazott meg cselekvési tervet, hanem a reálszféra, az életszínvonal és életminőség javításának szempontjából is.

Korhecz Tamás az autonómia fogalmának elemzésével kezdte felszólalását. Fejtegetését azzal a megállapítással zárta, hogy az autonómia elengedhetetlen eszköze a kisebbségvédelemnek. Ha jól alakítják az autonómiát, akkor érdemben járulhat hozzá a kisebbségvédelem két fő céljához: a szülőföldön magyarként való megmaradáshoz és a teljes, illetve valós egyenrangúsághoz.

– Amióta létezik MNT és amióta létezik a 2009-es törvény alapján közvetlenül megválasztott MNT, egy kérdés vált aktuálissá: a lehetőséggel, amelyhez jutottunk, vajon mennyire tudtunk, tudunk hozzájárulni a két alapvető cél megvalósulásához. Mandátumunk végén el kell számolnunk az eredményekkel. Már készítjük a 200 oldalas beszámolót az utóbbi négy év munkájáról. Két szempontot veszünk figyelembe a hatékonyság mérésénél: mit ígértünk és mennyire változott meg a közösség helyzete – fejtette ki Korhecz.

A területi autonómia témájához kapcsolódóan Répás megállapította, hogy minden autonómiatörekvésnek a területi autonómia a végkifejlete. Korhecz úgy véli: nem biztos, hogy a vajdasági magyarság számára jó lenne, ha a magyarság fele egy területileg elhatárolt közigazgatási körzetben élne, a másik viszont nem, sőt, egy ilyen konstrukció ártalmas is lenne. Pásztor kifejtette: jelenleg nem tartja reálisnak a területi autonómia felvetését.