Több oka volt annak, hogy a május végén tartott európai parlamenti (EP) választáson Franciaországban történelmi sikert él el az EU-ellenes, szélsőjobboldali Nemzeti Front (FN), megelőzve hazai politikai ellenfeleit. Egy biztos: a szélsőséges párt előretörését nagyban befolyásolta a gyengélkedő gazdaság következtében megnövekedett munkanélküliség.
Az emiatt elégedetlen tömegek ezt a (szocialista) kormány és az EU nyakába varrták, s úgy döntöttek: inkább a populista FN-t támogatják. A baj csak az, hogy a szépen csengő ígéretekkel dobálózó párt sem tudja megoldani a lakosság legégetőbb gondjait.
Elemzők szerint az EU egyik vezető hatalmának számító Franciaországban ugyanis legalább 0,4 százalékos gazdasági növekedés kell ahhoz, hogy csökkenjen a munkanélküliség. Erre viszont még várni kell, hiszen a francia bruttó hazai össztermék (GDP) 2014 első negyedévében stagnált.
Az euróövezetben sem volt sokkal jobb a gazdasági növekedés, átlagosan mindössze 0,2 százalékra futotta az év első három hónapjában: épp annyira, mint 2013 utolsó negyedében. Mindez arra utal, hogy a 18 tagországot számláló eurózónában a válság utóhatásai miatt a gazdaság növekedése még mindig nehézkes és törékeny.
Az EU egészében is csak hajszállal volt jobb a helyzet az első negyedévben. Az unió gazdasága ugyanis ebben az időszakban átlagosan csak 0,3 százalékkal nőtt.
Az eurózónában tapasztalt csekélyke növekedés is főként Németország érdeme. A térség többi vezető gazdasága azonban a vártnál sokkal gyengébben „muzsikált”. Míg az EU és az euróövezet gazdasági (és politikai) főhatalmának tartott Németországban 0,8 százalékkal bővült a gazdaság, Franciaországban stagnált, Olaszországban pedig kicsit (0,1 százalékkal) zsugorodott, ahogyan Portugáliában is. A spanyol GDP ugyanakkor 0,4 százalékkal nőtt.
Németország elsősorban a fogyasztás meglódulásának köszönheti az első negyedéves jó teljesítményét. Berlin már korábban jelezte: 2014-ben a német gazdaság csaknem 1,8 százalékos bővülésére számít. A növekedés motorja pedig épp a fogyasztás lehet.
Franciaországban, az euróövezet második legizmosabb gazdaságában is erőteljes volt a fogyasztás az első negyedévben; részben ennek köszönheti, hogy a GDP nem esett vissza. A január–márciusi időszak stagnálása ellenére a szocialista kormány optimista: arra számít, hogy a francia gazdaság idén egy százalékkal nő.
Egy kutatás során arra hívja fel az uniós kormányok figyelmét, hogy Európában még mindig kevés az új munkahely, és ez elsősorban a fiataloknak okoz óriási gondot, hiszen közöttük sokkal magasabb az állástalanok aránya, mint a 25 évnél idősebbek körében. A munkahelyteremtés lassúságának prózai okai vannak: a cégek többsége nem siet kifizetni tartozásait, pénz híján viszont csak ígérgetni lehet az új munkahelyeket, és persze azt, hogy fellendül a gazdaság is. A májusi EP-választások eredményei alapján úgy tűnik, több uniós országban egyelőre ez is elegendő a tömegek megnyerésére.
