Az észak-bánáti Majdán határában, a hármashatárra néző Templomdombon immár több mint tíz éve folynak a régészeti ásatások. A szakemberek egy része szerint még Aracsnál is jelentősebb kora középkori régészeti lelőhelyről van szó, ahol a XII. századig visszanyúló keresztény emlékek, több templom, kolostor, temető és egyéb kísérő létesítmények maradványai lelhetők fel, amelyek évszázadon keresztül rétegződtek egymásra. Majdán vagy Majdány a XVI. századig temetkező hely volt, az eddig feltárt sírból közel 600 teljes vagy részleges emberi csontváz került elő az egykor elhunytak mellé temetett tárgyi emlékekkel, használati eszközökkel, pénzérmékkel, szerény ékszerekkel együtt.
Az idei ásatások május 5-én kezdődtek, és minisztériumi és a tartományi művelődési titkárság támogatásának köszönhetően két hónapon át, június végéig tartanak. Hétfőn az ásatások helyszínén járt Slaviša Grujić tartományi művelődési titkára, aki kiemelten fontosnak nevezte az itt folyó archeológiai feltáró és leletmentő munkálatokat.
Amint azt Snežana Stanimirov Grčki régész elmagyarázta:
– A Templomdombon egy egész kolostorkomplexum feltárása folyik immár 13 éve, de akad még munka bőven. Az egykori templomépület mellett kolostor állt mellékhelyiségekkel, voltak lakófülkék, konyha stb., melyek alapjai a talaj felső rétegének az eltávolítása után jól kivehetőek. A valamikori templomok az évszázadok során a különböző okokból elpusztultak, majd a régi téglákat felhasználva újjáépítették őket, és több évszázadon át köré temetkeztek. Az elmúlt években már több száz sírt tártunk fel, az idén a XII. századi épületek alapjait, falmaradványait és környékét ássuk a Templomdomb déli oldalán. A feltáró munkát a szabadkai Zvonimir Nedeljković régész vezeti, a csapathoz tartozik még Neda Dimovska, a szabadkai Városi Múzeum antropológusa, a csontok szakértője, valamint Dejan Radičević, a belgrádi archeológiai egyetem tanár a hallgatóival.
