2024. március 28., csütörtök

A legenda elhajózik Brüsszelbe

Lassan pakolni kezdi bőröndjeit a görög Manolisz Glezosz, akit hazájában a minap az Európai Parlament (EP) tagjává választottak. A szélsőbaloldali Sziriza pártszövetség 91 éves emblematikus politikusának úticélja az EU fővárosa (Brüsszel), ahol alkalmanként a strasbourgi székhelyű EP is ülésezik.

A veterán politikus 2012 óta a görög törvényhozás tagja, de tisztségét feladta, mivel bekerült az EP-be, ahol ő lesz a legidősebb. Új szerepköre teljesen meg fogja változtatni életét.

Egyelőre az utazást szervezi, mert esetében nem alkalmazható a repülőgépes megoldás.

A második világháborúban az Akropoliszról letépte a horogkeresztes zászlót, amiért a hazáját megszálló nácik megkínozták. Ezzel tartós tüdőkárosodást okoztak neki, s emiatt nem utazhat repülővel. Ezért előbb elhajózik Velencébe, onnan pedig vonattal megy tovább.

A náci zászló eltávolításával Glezosz a görög nemzeti ellenállás, s az elnyomás elleni harc szimbolikus és legendás alakjává vált. A háború után, a katonai diktatúra idején (1967–1974) szintén szembehelyezkedett a rezsimmel; a hatalomnak nem tetsző politikai tevékenységéért összesen tizenhat évet töltött rács mögött vagy száműzetésben.

Görögország és az EP legöregebb politikusa még mindig ellenállónak tartja magát: az elmúlt években a kormányzati megszorítások ellen emelte fel a szavát. Rendszeresen megjelent athéni tüntetéseken is, hogy az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által Görögországra kiszabott megszorító intézkedések ellen tiltakozzék. A rendőrök többször is lefújták könnygázzal, amikor részt vett a görögök által új típusú megszállóknak tartott nemzetközi hitelezők (az EU-IMF) elleni tömegmegmozdulásokon. (Az államcsődtől egyébként az EU és az IMF 240 milliárd eurós hitele mentette meg Görögországot, amelynek a pénzért cserébe a lakossági életszínvonalat is alaposan megtépázó szigorú intézkedéseket kellett bevezetnie.)

Az Európai Parlamentben, ahol egy évig szeretne képviselőként dolgozni, szintén harcolni akar Görögországért. Elsősorban azért, hogy Németország fizessen jóvátételt (legalább 162 milliárd eurót) a hazájának okozott második világháborús károkért, és az akkori kollaboráns athéni vezetés által Hitleréknek adott kölcsönök ellentételezéséért.

Az egykori legendás ellenálló kijelentette: már az EP első ülésén felveti a német világháborús kártérítés ügyét. Glezosz szándékával és törekvésével a görög politikai élet és a közvélemény jó része egyetért. Berlin viszont nem. Az EU legerősebb hatalmának számító Németország azzal érvel, hogy a háborús jóvátételt – 115 millió márkát – a görögök már az 1960-as években megkapták Berlintől. Németország, amely a 240 milliárd eurós görög mentőhitel legnagyobb részét előteremtette, lezártnak tekinti az ügyet.