2024. április 19., péntek

Bíróság előtt a darumérgezés gyanúsítottja

A mérgezésben elpusztult darvak értéke 3,8 millió dinár – Újabb, ezúttal szándékos madármérgezés történt Csóka községben

Több mint egy hónapja, április 24-én a Szerbiai Madártani és Madárvédelmi Egyesület tagjai Csóka és Feketetó között az Árendai disznófarm közelében az egyik kukoricával beültetett nagyobb parcellán összesen 19 elhullott daru tetemét találták meg. A néhány napos tetemeken a mérgezés tünetei, görcsös testtartás, a talajon a verdeső szárnyak hagyta nyomok voltak fellelhetőek, ami mérgezésre utalt.

A hosszú lábú gázlómadarak mintegy kétszáz méter sugarú körben hevertek a frissen kelő kukoricasorok között. A kiszenvedett madarak közelében a talajon több helyen is lila kukoricaszemek hevertek. A parcella végén vetéskor hosszú csíkban a felszínen maradtak, a színük alapján Furadánnal (karbofurán tartalmú erős méreg) csávázott magok.

A darupusztulás felfedezését követő napokban a mezőgazdasági minisztérium növényvédelmi igazgatóságának növény-egészségügyi felügyelője, Fejős Georgina a madarászok segítségével a darutetemek közeléből nagyobb mennyiségű magot gyűjtött a zöld hajtásokkal együtt. A magminták kémiai vizsgálatát az óbecsei Sojaprotein korszerű laboratóriumában végezték el. Feltűnően magas, több mint 90 mg/kg karbofuránt mutattak ki a mintából, ezért megismételték a vegyelemzést, de a második vizsgálat is ugyanazt az eredményt adta. A Furadán-mérgezés gyanúja minden kétséget kizáróan bebizonyosodott.

A hatóságok tovább vizsgálódtak, ki kellett deríteni, ki vetette be több mint tízszeres méregdózissal kezelt kukoricával a 87 hektáros állami tulajdonban lévő parcellát a szanádi kataszteri község területén.

A csókai kataszteri hivatalban nem volt könnyű nyomára jutni a keresett parcella számának, ami alapján el lehetett jutni az állami föld bérlőjéhez, a darumérgezés potenciális felelőséhez. Mivel Csóka községben sosem volt tagosítás, a rendelkezésre álló legpontosabb térképek 1916-ból, az Osztrák–Magyar Monarchia idejéből származnak, amikor még ölben mérték ki a földeket. Egy törökkanizsai magánföldmérő alkalmazásával, a parcella lemérésével és beazonosítása után kiderült, hogy a mintegy 90 hektár állami földterületet a szanádi Nada Malešev vette bérbe három évre 2015. október végéig mindössze 2721 euróért. Hosszas utánjárással tehát kiderült ki használja a darutetemekkel borított parcellát.

AZ ELSŐ FELJELENTÉS DARU ÜGYBEN

Ezzel a növény-egészségügyi felügyelőség minden szükséges információt begyűjtött, amely alapján megtörtént a feljelentés a nagybecskereki ügyészségen gazdasági vétség felelősségének a megállapítására.

Ehhez szolgált adalékkal, szakmai véleménnyel a Tartományi Természetvédelmi Intézet. Az igazgatónő aláírásával ellátott szakvélemény felhívja az igazságügyi szervek figyelmét néhány fontos körülményre. A darvak fokozottan védett madarak, a természetvédelmi törvény tiltja zaklatásuk, elpusztításuk miden formáját és miden olyan tevékenységet, amely veszélyeztetheti a faj egyedeit. A daru európai jelentőségű védett faj, szerepel a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) Vörös Listáján.

Mivel a darvak a legveszélyesebb kategóriába tartozó méregtől, karbofuránnal kezelt kukoricától pusztultak el, a Tartományi Természetvédelmi Intézet a faj jelentősége és tömeges pusztulása miatt felhívja az ügyészség figyelmét, hogy fokozott odafigyeléssel kezelje az ügyet, amikor a bűncselekmény elkövetőjének a tettét minősíti. Nemcsak védett természeti értékek pusztultak el, hanem jelentős kár érte a területet is, amely a darvak vonulási útvonalába esik. A madarak a meggyűrűzött egyed alapján azonosíthatóan Finnországból származnak, ott a költőterületük, pusztulásukkal egy másik ország faunája is súlyosan károsodott. Európai jelentőségű fajról van szó, amelynek védelme nem csak egyetlen ország érdeke, hanem globális jelentőségű. Hogy milyen jelentős fajról van szó, bizonyítja az is, hogy az Európai Unió parlamentjének 2009/147/EC rendeletében az 1. Mellékletben szerepel a daru.

A kémiai laborvizsgálatok óriási töménységű Furadánt mutattak ki kukoricában, amelytől a darvak elpusztultak. A veszélyes méreg használata sajnos széles körben elterjedt, pedig a szer behozatala és forgalma tavaly év vége óta tilos. Ennek ellenére, szinte minden földműveléssel foglalkozó gazdaságban mind a mai napig növényvédő szerként használják a Furadánt. A veszélyes méreg alkalmazása törvényellenes, és felborítja a természetes környezetünk érzékeny és amúgy ingatag egyensúlyát – olvasható a többi között a Tartományi Természetvédelmi Intézet szakvéleményében, amelyet az igazgatónő dr. Biljana Panjkov írta alá.

A fokozottan védett fajok érvényes kártérítési árjegyzéke alapján határozzák meg a természetkárosítás nagyságát. A daru esetében egyetlen madár elpusztításáért a kiszabható kártérítés összege 200 000 dinár. A csókai tömeges darumérgezést figyelembe véve, amikor is 19 daru pusztult el, a kártérítés összege elérheti a 3,8 millió dinárt.

A tömeges darumérgezés ügyében a növény-egészségügyi felügyelő mellett a természetvédelmi felügyelő Silvija Dakić is átadja az ügyet az igazságügyi szerveknek, az állami mezőgazdasági földterület bérlőjét, ha bebizonyosodik a vétsége, bűnvádi felelősség terheli a fokozottan védett fajok pusztulása miatt.

A Tartományi Környezetvédelmi Intézet a tartományi környezetvédelmi és urbanisztikai titkársághoz (ahova a természetvédelmi felügyelőség tartozik) hasonló tartalmú szakvéleményt nyújtott be, mint amilyent a darumérgezés kapcsán a nagybecskereki ügyészséghez küldtek a gazdasági vétség alapos gyanújának a kivizsgálására indított eljárásban.

A 19 elpusztult daru közül három gyomortartalmát megvizsgálta az újvidéki Állategészségügyi Tudományos Intézet, a laboratóriumában az egyik elhullott daru gyomortartalmából nem kevesebb mint 454 mg/kg karbofuránt mutattak ki. A másik kettő gyomrában 285, illetve 358 mg/kg karbofurán volt. Ennek alapján és a parcelláról gyűjtött kukoricamintában kimutatott ugyanilyen méreg alapján bizonyítható a méreg forrása és a darvak pusztulásának oka.

A példátlan méretű darumérgezésnek óriási visszhangja volt, a közvélemény felháborodással vette tudomásul, hogy mennyire veszélyes mérgekkel károsítják a természetet, a természeti értékeinket. A különböző, nem véletlenül betiltott mérgek származékai, ha nem is olyan gyorsan és drasztikusan, de hosszabb távon károsíthatják az ember szervezetét is, természetben szétszórt töménytelen mennyiségű mérgek miatt senki sincs biztonságban.

SZÁNDÉKOS MÉRGEZÉS PADÉNÁL

A hét elején a Padé határában az egyik akácos mellett több varjú tetemét találták meg a madarászok. A szójával bevetett parcellán több kiló rózsaszínű kukorica volt szétszórva, a gazda így akart bosszút állni a varjakon.

A földterület közepén megállt a csapadékvíz, ebben egy tőkésréce-pár teteme feküdt, az erdő szélén egy fokozottan védett kékvércse hím bomló teteme hevert. Később még egy széttépett fácánkakas maradványai is előkerültek a fűből, a gyomrában rózsaszín kukoricamagok látszottak, ami ismét csak a veszélyes méreg, a Furadán nyomaira utalt. A csókai darumérgezéshez hasonlóan az elmúlt napokban a felügyelőségek elvégezték a helyszínelést és a mintavételezést, pénteken még keresték a parcella gazdáját, de hamarosan az is előkerül, és a minták bevizsgálása után készülhet az újabb feljelentés.

Sajnos, hogy újból és újból ugyanazzal a természetpusztító viselkedés következményeivel kell szembesülnünk, felvetődik a kérdés, hogy mikor látják már be a gazdálkodók, hogy kíméletesebb módszerekkel is meg lehetne védeni a vetést, az esztelen mérgezési hullám legtöbbször nem a célzott kártevőt pusztítja el, hanem a ritka és fokozottan védett fajok vesznek oda. Ennek a gyakorlatnak egyszer és mindenkorra végét kell vetni.