2024. április 25., csütörtök

A szólásszabadság és a pánikkeltés közötti határ

A belgrádi Felső Bíróság csütörtökön először harmincnapos előzetes letartóztatást rendelt el I. M., K. M. és T. P. számára, amiért bizonyos közösségi oldalakon pánikot keltettek a rendkívüli helyzet időszakában, a bíróság büntető tanácsa később hatályon kívül helyezte ezt a döntést. A gyanúsítottak, akik ellen feltehetőleg pánikkeltés és rendbontás kísérlete miatt indítanak majd büntetőeljárást, szabadlábon védekezhetnek. A Felső Bíróság büntető tanácsa azzal indokolta döntését, hogy a gyanúsítottak büntetlen előéletűek, és az sem valószínű, hogy megismétlik a szóban forgó bűncselekményt. A pánikkeltés és rendbontás kísérletére a büntető törvénykönyv hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetést irányoz elő.

A gyanúsítottak a közösségi oldalakon azt állították, hogy az árvíz sújtotta Obrenovacon több százan veszítették életüket, ez pedig pánikkeltés és rendbontás kísérlete, nyilatkozta röviden Veselin Milić, a belgrádi rendőrség parancsnoka.

Milan Antonijević, az Emberi Jogi Jogászok Bizottságának (JUKOM) tagja túlzónak tartja, hogy a három személy ellen vádat emelne az ügyészség. Túlzó pánikkeltésről beszélni, főleg akkor, ha figyelembe veszik, hogy milyen információk terjedtek az árvíz idejében a közösségi oldalakon, érvelt Antonijević, kiemelve: különbséget kell tenni a szólásszabadság és a pánikkeltés között. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának értelmezése és álláspontja szerint a szólásszabadság igencsak széles körű, és az információk késedelemmel történő továbbítása azt az érzést keltheti a polgárokban, hogy egyesek manipulálnak bizonyos adatokkal, magyarázta Antonijević.

– Csakis akkor lenne jogos a vádemelés, ha az ügyészség bizonyítani tudná, hogy a szóban forgó személyek a közösségi oldalakon megosztott információkról tudták, hogy nem felelnek meg a valóságnak. Azt is bizonyítani kell, hogy ezzel valóban pánikot keltettek, valamint akadályozták az állami szervek döntéshozatalát a katasztrófa idejében. Az ügyészségnek nagyon körültekintőnek kell lennie, nem lenne szabad, hogy mindenáron vádat emeljenek – fejtette ki Antonijević.