2024. április 25., csütörtök

Környezetbarát vízgazdálkodás

Megtartották a Vajdasági Vizei közvállalat és az ATI-VIZIG közös projektumávl kapcsolatos harmadik tanácskozást

A szerbiai Jegricska mellékfolyó és a magyarországi Kurca-főcsatorna vízfolyásának és vízminőségének javítása, növény- és állatvilágának fenntartása, a közös minőségvizsgálati eljárások fejlesztése, valamint a visszaállító kapacitás növelése a tervezet fő céljai – hangzott el a Környezetbarát vízgazdálkodás sík területen elnevezésű IPA-projektum harmadik tanácskozásán Újvidéken, a Vajdaság Vizei közvállalat épületében. A tavaly óta zajló projektum megvalósításában az említett vállalat, a szegedi székhelyű Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (ATI-VIZIG) és az Európai Ügyek Alap vesz részt.

A Jegricska medrét 6123, a Kurca-főcsatornáét  pedig 2893 méter hosszan tisztították meg (Fotó: Ótos András)

A Jegricska medrét 6123, a Kurca-főcsatornáét pedig 2893 méter hosszan tisztították meg (Fotó: Ótos András)

Micskei János, a Vajdasági Vizei közvállalat fejlesztési részlegének vezetője a sajtóhoz intézett nyilatkozatában elmondta, hogy a harmadik beszélgetésen elsősorban az Európai Unió vízügyi irányelveit fogják áttekinteni. Az előző találkozások alkalmával az árvízvédelemről és a vizekhez kötődő környezetvédelmi kérdésekről tárgyaltak. Azt is kiemelte, hogy a projektum célja a két vízfolyás és az őket övező környezet állapotának javítása, ez közösségi érdek is.

Tijana Krstić, az Európai Ügyek Alap munkatársa felszólalásában a projektumot ismertette, amelynek megvalósítása tavaly február elsején kezdődött, és a következő hónap végéig tart. Megemlítette, hogy az együttműködés keretében eddig mindkét folyóból vettek víz- és iszapmintát, felmérték a vizeket övező növény- és állatvilág helyzetét, valamint mindkét folyóból eltávolították a vízfolyást gátló túlburjánzott növényzetet és az iszapot. A Jegricska medrét 6123, a Kurca-főcsatornáét pedig 2893 méter hosszan tisztították meg.

Siniša Lazić, az Európai Ügyek Alap igazgatója az eseményen arra mutatott rá, hogy a szóban forgó tervezet gyakorlatilag mintapéldája az uniós együttműködésnek, emellett olyan fontos területen hoz javulást, mint amilyen a vízügy. Azt is kifejtette, hogy szerinte Szerbiának minél több ehhez hasonló projektumban kell részt vennie, elsősorban a szomszédos országokkal.

A tervezet megvalósítására összesen 598 624,60 eurót költöttek a felek. Ebből 234 278 eurót a Vajdaság Vizei közvállalat, 296 920,60 eurót az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság és 67 426 eurót az Európai Ügyek Alap biztosított.