Az egész régiót sújtó áradások hatalmas károkat okoztak az összes érintett balkáni országban. Szerbiában a keletkezett kár sok százmillió euró, legyen szó mezőgazdaságról, energiaügyről, úthálózatról. A költségvetési hiány lefaragása eddig is komoly nehézséget okozott Szerbia számára, a keletkezett károk pedig tovább fognak rontani az államháztartás helyzetén.
Amikor a víz az úr (Fotó: Beta)
Aleksandar Vučić kormányfő szerint a térségben uralkodó helyzet ellenére megvalósíthatók azok az expozéjába foglalt gazdaságélénkítő intézkedések, amelyeket az új kormány megalakításakor ismertetett. A nyugdíjakat sem fogják csökkenteni. Később úgy nyilatkozott, hogy kemény emberi munkával sikerül majd elérni a gazdasági növekedést, nem kell további megszorításokat alkalmazni.
A gazdasági szakemberek ennek ellenére úgy vélik, hogy a szóban forgó növekedés érezhetően lassulni fog, sőt megállhat.
Milan Kovačević, a külföldi befektetések szaktanácsadója szerint számottevően lassul majd a gazdasági növekedés, elsősorban az áradások miatt, hiszen több tízezer hektár termőföld került víz alá. Egészen addig, amíg nem húzódik vissza a víz, fel sem mérhető a keletkezett kár. A szakember arra is rámutatott, hogy a helyreállítás céljából bejelentett munkaakciók átmenetileg jól jöhetnek a munkanélküli polgároknak, hiszen így némi pénzhez juthatnak.
Aleksandar Stevanović gazdasági elemző úgy véli, hogy Szerbia nagy árat fog fizetni az áradásokért.
– A gazdasági aktivitás serkentéséről csak akkor beszélhetünk, ha megfelelőek az előfeltételek, ellenkező esetben ez lehetetlen. A munkaakciókat sem pártolom, szerintem ez inkább demagóg módszer az alkalmatlanság véka alá rejtésére. Tizenegy évvel ezelőtt, amikor Németországot érte hasonló kár, nem munkaakciókkal próbálták orvosolni a helyzetet.
Saša Đogović, a Piackutató Intézet munkatársa úgy értékelte, hogy Szerbia már az árvíz előtt is a görögországi forgatókönyv útjára lépett, az árvízkárok miatt pedig nem csak fizetéscsökkentés, hanem bérbefagyasztás is elképzelhető. Szerinte a külföldről várható segély ellenére is a közszférában szükség lesz bérbefagyasztásra, de akár fizetéscsökkentésre és leépítésekre is. A nyugdíjak befagyasztása és akár csökkentése is elképzelhető, valamint a Telekom eladására is sor kerülhet a költségvetési hiány pótlása céljából.
Hasonlóan borúlátó spekulációkba bocsátkoztak a külföldi szakemberek is. Az amerikai AP hírügynökség szerint a Szerbiát és Boszniát ért károk akár dollármilliárdokat is felemészthetnek. A brit Reuters szerint a kilencvenes évek háborús időszakához hasonló mértékűek a károk, az érintett országoknak újból külföldi segítségre lesz szükségük a talpra álláshoz. A francia Le Figaro, szakemberek felméréseire hivatkozva arról ír, hogy Szerbiát egymilliárd eurós kár érte, Németország vezető viszontbiztosítója, a Munich Re szakemberei szerint konkrét számadatokkal csak hetek múlva lehet szolgálni.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) értékelése szerint a gazdasági károk Szerbiában és Bosznia-Hercegovinában akár a hazai össztermék (GDP) három százalékát is elérhetik. Ez a lehetséges legrosszabb forgatókönyv – írja a Figaro –, amely csak akkor valósulhat meg, ha Belgrádot is katasztrófa éri, és ha az újjáépítési munkálatok elhúzódnak.
