2024. április 20., szombat

Évek a teljes felépülésig

Fremond Árpád: Az előzetes adatok alapján végzett számítások szerint nagyjából 100 ezer hektár termőföld került víz alá

Az árvízkatasztrófáról készült felvételeken a balkonokra, tetőtérbe menekülő, majd csónakokkal, helikopterekkel kimentett embereken kívül elöntött termőföldeket, gyümölcsösöket és a víz felszínén lebegő állattetemeket is láthattunk. Bár a szerb kormány és a mezőgazdasági minisztérium egyelőre nem tudja a mezőgazdaságban okozott kár összegét, a független szakemberek szerint az árvíz legalább félmilliárd euró kárt okozott.

Ha pontosak az eddigi becslések, hogy az árvíz az összes mezőgazdasági terület tíz százalékát érintette, akkor a terméskiesés miatt az ország nagyjából félmilliárd eurós közvetlen kárt szenved el, mondta a napokban Miladin Ševarlić agrárközgazdász, majd hozzátette, hogy ez nem a teljes veszteség, hiszen számba kell venni a megsemmisült állatállomány, mezőgazdasági gépeket, valamint objektumokat is.

A napokban nemcsak a kitelepített családoknak gyűjtöttek Szerbia-szerte különféle adományokat, hanem a gazdáknak is. Magyarkanizsán például kedden tájékoztatták a termelőket, hogy takarmánykukoricát adományozhatnak az árvízkárosult területeken élő gazdáknak.

Lapunknak Fremond Árpád, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti képviselője, a képviselőház Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízgazdálkodási Bizottságának elnökhelyettese nyilatkozott a téma kapcsán.

A mezőgazdasági bizottság értesülései szerint mekkora kárt okozott az árvíz a mezőgazdaságban?

– A bizottság is foglalkozott az árvízhelyzettel és a károk felmérésével. Pontos, számbeli adatokról egyelőre semmi pontosat nem tudunk. A bizottságban is elhangzott, hogy az eddigi adatok feltehetőleg még növekedni fognak. Az előzetes adatok alapján végzett számítások szerint nagyjából 100 ezer hektár termőföld került az elmúlt időszakban víz alá. Nem csak az árvíz öntötte el ezeket a földeket, néhol a belvíz okozott vagy okoz gondokat. Eddig több száz tonna állattetemet semmisítettek meg, és továbbra is rengeteg tetem vár elszállításra. Több farmot is elöntött a víz, az egyikben több mint kétezer birkát tartottak. Azt is hozzá kell mindehhez tenni, hogy a veszély továbbra sem múlt el, sajnos még bármi megtörténhet.

Hogyan kell szanálni a termőföldeket?

– Bizonyos területeken az árvíz a termőtalajt teljes egészében elmosta, ez azonban csak elenyésző területen történt meg. Olyan részek is vannak – szintén elenyésző területen –, ahol hordalékanyag került a termőföldre, ezt el kell távolítani. Az elöntött termőföld legnagyobb részével semmi különöset nem kell csinálni, a termőtalaj az ár elvonulását követően nem szorul fertőtlenítésre, hiszen a szerves anyagok körforgásának, lebomlásának köszönhetően egy idő után öntisztuláson esik át. A Tisza környékén bármelyik gazda elmondaná, hogy a folyó kiöntése után a termés sokkal nagyobb, mint előtte, hiszen tápanyag kerül a földbe. Az, hogy mikor lehet rámenni a talajra, a víz visszahúzódásától és a későbbi időjárástól függ. A zárt udvarokat, amelyek szennyvízzel szennyeződtek, természetesen fertőtleníteni kell. Ehhez leggyakrabban klórmészt használnak.

Miért kell sietni az állattetemek összegyűjtésével, pontosan milyen fertőzések terjedhetnek?

– A mezőgazdasági minisztérium illetékesei és az Állategészségügyi Intézet szakemberei folyamatosan járják a terepet. Az állattetemek elszállítása eddig nehezen ment, mivel nem volt elegendő csónak és tehergépkocsi.

Ennek ellenére – értesüléseim szerint – az elszállítás folyamatos. Az állattetemeket vagy megsemmisítik, vagy feldolgozzák. A fertőzések tekintetében az állattetemek a legnagyobb veszélyforrás egyikei. Óriási gondot jelent, hogy a polgárok egy része elássa a tetemeket, pedig ezt nem lenne szabad. Számos fertőzés kialakulhat, példának okáért hastífusz, szalmonella, hepatitisz A. Ebben a fázisban a járvány megelőzése a legfontosabb, ezért a polgároknak be kellene tartaniuk a szakemberek tanácsait. A mezőgazdasági minisztérium illetékesei elmondták, elegendő fertőtlenítőszerrel rendelkeznek. Jelenleg a lakóépületeket fertőtlenítik. Ahol arra szükség van, ott az udvarokban a talajt is fertőtlenítik. A kutakat is mindenféleképpen fertőtleníteni kell. Egy esetleges szúnyoginvázió, valamint a rágcsálók elterjedése is gondokat okozhat, ezért jelenleg bármilyen fertőzés megelőzése az egyik fő cél. Az árvíz visszahúzódása után a konyhakerti növények, gyümölcsök alapos mosást és főzést követően fogyaszthatóak. Természetesen előbb a helyi szakembereknek kell eldönteniük, hogy mit fogyaszthatnak az emberek, a gyümölcsöket feltehetőleg igen, hiszen azon nem érintkezek közvetlenül a vízzel. Elméletileg bizonyos zöldségfélék is fogyaszthatóak lesznek, a leveles növények azonban biztosan nem.

Milyen kárpótlásra számíthatnak a gazdák?

– A mezőgazdasági minisztériumhoz már érkeztek különféle intézetektől felajánlások, eddig vetőmagot kínáltak fel, valamint több mint százezer tonna takarmányt is felajánlottak. Az országban több szervezet is takarmányt gyűjt és igyekszik eljuttatni a károsult gazdáknak, akiknek valóban minden lehetséges segítséget meg kell adni az újrakezdéshez. Mivel a pontos kárt egyelőre nem tudják, ezért a kárpótlással kapcsolatban sincsenek még részletek. Az állatállomány óriási része elpusztult, így a jövőben növelnünk kell az állományt. Biztos, hogy több évre lesz szükség, míg minden a helyére áll. Ez elsősorban az állatállomány visszaállítására vonatkozik. Azt is fontos megemlíteni, hogy az agrártámogatások kifizetéséért felelős šabaci ügynökség is veszélybe került az árvíz miatt, ezért az ügynökség bizonyos részeit teljes egészében ki kellett üríteni. A mezőgazdasági miniszter asszony segédjének elmondása szerint megtörténhet, hogy emiatt néhány napot szünetel a mezőgazdasági támogatásokra átadott igénylések feldolgozása.

Lesz-e az idén elegendő élelmiszer az országban, vagy valamiből esetleg behozatalra szorulunk majd?

– Nem hiszem, hogy – mondjuk – búzából behozatalra szorulunk. Az biztos, hogy az árvízkatasztrófa a terménymennyiségen is érezteti majd hatását, kétlem azonban, hogy valamit külföldről kellene behoznunk. Ami az árakat illeti, azt egyelőre nem lehet megmondani, hogy a katasztrófa hogyan befolyásolja majd a gabona árát. Tudom, hogy más országokban különböző természeti csapások az árak alakulását is befolyásolták, azt viszont nem lehet megjósolni, hogy nálunk hogyan alakul majd mindez.

Vannak-e olyan értesülései, hogy a várható terménykiesés miatt kiviteli tilalmat szándékozik elrendelni a kormány?

– Ilyesmiről értesüléseim szerint nem volt szó.