Sosem látott érdektelenség közepette készülődnek az EU-tagországokban az európai parlamenti választásokra. A szavazók nagy többsége nem fog voksolni. A választók dühösek és csalódottak, mert az elmúlt években a válság miatt a lakossági életszínvonal csökkent, a munkanélküliség nőtt, sőt néhol rekordokat döntött, és ezért sokan az EU-t okolják.
A legutóbbi felmérések mégis arról tanúskodnak, hogy a május 22-én kezdődő és négy napig tartó európai parlamenti választások előtt valamelyest oldódik a lakosság egy részének a rosszkedve, lehangoltsága és pesszimizmusa. Ilyenre a hitelválság kezdete óta nem volt példa az unióban. A kedvező változás ellenére a többség továbbra is lehangolt.
Az Eurobarometer legutóbbi adatai is ezt bizonyítják. Az intézet felméréséből kiderül: az európaiak 47 százaléka szerint a válság nem ért véget, sőt a neheze még hátravan. A megkérdezetteknek csak a 44 százaléka véli úgy, hogy a 2008-ban kirobbant, majd az euróövezetet 2009-ben megrengető krízisnek az uniós munkahelyekre gyakorolt hatása már elérte a tetőpontját. A lakosság mégis azt szeretné, ha az EU a gazdasággal és a munkanélküliséggel alaposabban és komolyan foglalkozna a jövőben.
Az Eurobarometer összegzéséből az is kiderül, hogy az euroszkeptikus pártok azokban a tagországokban népszerűek és erősek, amelyekben a lakosság kevésbé optimista az EU jövőjével kapcsolatban. Ebbe a csoportba tartozik a „görög” Ciprus, Franciaország, Görögország, Magyarország, Nagy-Britannia, Olaszország és még néhány tagállam.
A britek és a ciprusiak állítják a leghatározottabban, hogy országuk sokkal jobban járna, ha kiválna az EU-ból. Cipruson a megkérdezettek csaknem 51 százaléka „teljes mértékben egyetért” vagy „inkább egyetért” azzal, hogy hazájuk lépjen ki a 28 országból álló közösségből, melynek tíz éve tagja. A britek csaknem fele (47 százaléka) hagyná ott az uniót.
Az Egyesült Királyságban már jó ideje kiemelt politikai téma a tagság fenntartásának vagy felmondásának a kérdése. David Cameron miniszterelnök már többször is utalt rá, hogy ha konzervatív pártja megismétli győzelmét a jövőre esedékes parlamenti választáson, 2017 végéig referendumot tartanak a tagságról.
Cameronéknak egyelőre május 22-én, az európai parlamenti választáson kellene bizonyítaniuk. Ez pokolian nehéz lesz, hisz a nyíltan EU-ellenes brit Függetlenségi Párt (UKIP) akár első is lehet a megmérettetésen. A közvélemény-kutatások szerint a szavazatok 31-32 százalékát kaphatja; ebben az esetben a legtöbb képviselőt küldheti a strasbourgi székhelyű Európai Parlamentbe. Cameron azzal vigasztalódhat, hogy a UKIP az EU-ból való kilépés legelszántabb támogatója.
