2024. március 28., csütörtök

Érkezik a Dunán az árhullám

Brüsszel: Az EU úgy fogja támogatni Szerbiát, mintha már tagállam lenne

Továbbra is folytatódik az obrenovaciak evakuálása, eddig nagyjából 24 ezer polgárt telepítettek ki az árvízsújtott településről. A Nikola Tesla Hőerőmű (TENT) környékén kedd éjszaka újabb 20 ezer homokzsákot helyeztek el. Mindeközben a Száva vízszintje ismét elkezdett növekedni, mivel a megáradt Duna nem tudja befogadni a kellő vízmennyiséget, vagyis a víz visszatér Obrenovacra.

Belgrádban is fokozottan figyelik a Dunát és a Szávát. Goran Vesić, a főváros menedzsere közölte, hogy Belgrád felkészült az áruhullámra és a meglévő gátak ellenállnak a víznek. A Száva töltése 76 méter magas, 5,5 kilométeren pedig 350 ezer homokzsákkal is megerősítették a töltést. A fővárosban 24 órás ügyeletet rendeltek el, az illetékesek a folyóparton 500 méterenként ellenőrzik a gátakat, mondta Vesić.

Andreja Mladenović pedig arról nyilatkozott, hogy Belgrádban sem a Száva, sem a Duna nem érte el azt a szintet, amely megköveteli a rendes árvízvédelmi készültséget. Az árhullám a Dunán feltehetőleg a hétvége folyamán éri el a fővárost.

Šabacnál is állandó ügyeletet tartanak a gátak mellett, amelyek egyelőre stabilak. Ljubiša Diković, a Szerbiai Hadsereg vezérkari főnöke szerint 50 százalék az esély arra, hogy a Száva áttörjön a homokzsákokon. A Száva vízszintje itt szerdán 618 centimétert tett ki. Ez tíz centiméterrel kevesebb, mint néhány nappal ezelőtt. A vízszintnek nagyjából 550 centiméterig kellene csökkennie ahhoz, hogy az illetékesek megállapíthassák a veszély elmúltát.

Nincsen járvány

Az országban egyetlen gyógyszerfajából sincs hiány és eddig fertőző betegségek, járványok sem jelentkeztek, számolt be Zlatibor Lončar egészségügyi miniszter. Az árvíz miatt menekülni kényszerülő embereket befogadó központokban is gondoskodtak a megfelelő gyógyszerekről, mindenki megkapja a szükséges és megfelelő ellátást, emelte ki Lončar, valamint hozzátette, hogy a befogadóközpontban egyeseknél fejtetűt, rühességet, vagy/és bélfertőzést diagnosztizálnak, ugyanakkor ezek egyedi esetek, járványról még csak említést sem lehet tenni.

Smederevóban a Duna okoz fejtörést az illetékeseknek. A folyó vízszintje kora délután 700 centimétert tett ki. A töltések a folyó további fél méteres emelkedését bírnák ki. A szakértők azonban nyugodtak, azt mondják, Smederevónál nem fog kiönteni a Duna.

Vajdaságban a Duna jobb partján Pétervárad, Kamenica és Karlóca környékén lépett hatályba rendes árvízvédelmi készültség. A Duna szintje Újvidéknél szerdán 446 centimétert tett ki. Pancsova, Fehértemplom és Kevevára környékén szintén rendes árvízvédelmi készültség van hatályban.

Eddig 27 halálos áldozat

Szerdáig 27 halottat húztak ki Szerbia-szerte a vízből. Az egyelőre nem derült ki, hogy Obrenovacon hányan veszítették életüket. Aleksandar Vučić szerb miniszterelnök szerint legalább 10-11 személy természetes halállal halt meg.

Az árvíz sújtotta területekről 31 873 személyt telepítettek ki. A víz majdnem 3 ezer objektumot öntött el, 1700 pedig továbbra is veszélyben van.

Szerémségben Kuzmin, Adaševci és Vasica falvakban emelnek földből gátakat a Száva partján. Goran Ješić, a Tartományi Válságstáb parancsnoka szerint még öt napot kell kibírni, azt követően pedig kedvezőbbé válik a helyzet. A Száva apad, ugyanakkor a Studva tíz centiméterrel emelkedett, ez pedig a Bosut vízszintjének a növekedését fogja eredményezni, magyarázta Ješić, majd ismét a Vajdaság Vizei közvállalat munkatársait méltatta, mondván, hogy azok fáradhatatlanul védik a szerémségi falvakat.

Az árvizet követő földcsuszamlások tekintetében szerdán Gornji Milanovacról érkeztek aggasztó hírek. A község területén 44 helyi közösségből 309 földcsuszamlást jelentettek. Ezek 234 háztartást és 611 embert veszélyeztetnek. A megindult földet nehéz munkagépekkel próbálják megállítani. Valjevóból szintén földcsuszamlásokat jelentenek, az egyik faluban már 25 ház megsemmisült. Maga Valjevo központjában is nagy a földcsuszamlás veszélye.

Öt év az infrastruktúra felújítása

Feltehetőleg öt évre lesz szükség ahhoz, hogy felújítsák az árvízben károsult összes utat, hidat, vasúti sínt és egyéb infrastrukturális objektumot, értékelte Goran Rodić, a Szerbiai Építési-ipari Kamara alelnöke. A szakember bízik benne, hogy év végéig sikerül befejezni a stratégiailag fontos közutak helyreállítását. Rodić szerint az infrastruktúrában és az épületekben nagyjából egy milliárd euró kár keletkezett.

Mirko Galonja, a Vajdaság Vizei közvállalat árvízvédelmi részlegének volt vezetője nem véli úgy, hogy a túl lennénk a legnehezebbjén. A folyók vízállása olyan magas, mint eddig még soha, közölte Galonja, aki egyébként hiszi, hogy a napokban homokzsákokból emelt gátat stabilak. Jelenleg a Száva továbbra is nagyobb veszélyt jelent a Dunánál, ugyanakkor Vajdaságban a Temes is gondokat okoz, nyilatkozta Galonja, majd hozzátette, hogy a Temes mellett szerencsére felújították a töltéseket, ezért nem valószínű, hogy kiönt a folyó.

A KÁR JAVA SZERBIÁT TERHELI

A katasztrófa utáni helyreállítási terv várhatóan néhány héten belül elkészül, jelentette be Aleksandar Vučić kormányfő, majd azt is leszögezte, hogy a kár java részét Szerbia fogja fedezni. A szerb miniszterelnök köszönetet mondott mindenkinek, aki támogatta az országot, ugyanakkor, mint azt kifejtette: Szerbia ebből „csupán” nagyjából a kár 20–25 százalékát tudja fedezni. Éppen ezért sokkal nagyobb gazdasági növekedést kell majd generálni, mint azt korábban tervezték, emelte ki Vučić.

A szerb miniszterelnök kedden este Kristalina Georgievával, az Európai Unió katasztrófákért és humanitárius segélyekért felelős biztosával találkozott Belgrádban. A beszélgetést követően megtartott sajtótájékoztatón Vučić és Georgieva is megerősítették, hogy Szerbia az EU Szolidaritási Alapjából (EUSZA) és a tavaly, illetve tavalyelőtt kihasználatlan IPA alapokból is pénzt szerezhet az árvízkár fedezésére. Georgieva az EU teljes körű támogatásáról biztosította a szerb közvéleményt. Azt is nyomatékosították, hogy Szerbiának az árvíz első napjától számított tíz héten belül biztos és ellenőrizhető adatokkal kell támogatásra pályáznia az EUSZA-ból az Európai Bizottságnál. A pályázat elbírálása nagyjából 2-3 hónapot vesz igénybe.

Georgieva szerdán Obrenovacra is ellátogatott és személyesen győződött meg a terepen uralkodó helyzetről.

Ivica Dačić kormányfőhelyettes, külügyminiszter Brüsszelben Johannes Hahnnal, az EU regionális politikáért felelős biztosával beszélgetett a Szerbiát ért természeti katasztrófáról, illetve a kárról. Hahn hatáskörébe tartozik az EUSZA. Hahn is megerősítette, hogy Szerbia számíthat az EU támogatására. Az EU úgy fogja támogatni Szerbiát, mintha már tagállam lenne, jegyezte meg Hahn.

Szerbia nem egymilliárd eurót fog kapni az EUSZA-ból, de nem is fél milliárdot, ugyanakkor mindenféleképpen jelentős támogatásról lesz szó, nyilatkozta Dačić.

A szerb külügyminisztert egyebek mellett Jadranka Joksimović, a szerb kormány európai integrációval megbízott tárca nélküli minisztere kísérte el Brüsszelbe. Joksimović bejelentette, hogy Belgrádban csütörtökön tartják meg az első adományozási munkakonferenciát, amelyen a tárcavezetők a meghívott diplomatákkal és a nemzetközi pénzügyi intézmények képviselőivel ismertetik a kárfelbecsülés elsődleges eredményeit. Nemcsak az EU tagállamainak, vagy az Európai Banknak és a Világbanknak a képviselőit hívták meg erre a konferenciára, hanem a világ egyéb országainak és pénzügyi intézményeinek az illetékeseit is, nyilatkozta Joksimović.

Tanja Miščević, Szerbia európai uniós csatlakozási tárgyalócsoportjának vezetője szerint valamelyest módosítani kellene az EU eljárási szabályait annak érdekében, hogy Szerbia minél előbb megkaphassa a szükséges támogatást. A szabályokat olyan módon kell módosítani, hogy ne csorbuljanak az EU alapvető elvei, ugyanakkor, hogy Szerbia minél előbb megkapja a szükséges támogatást, magyarázta Miščević.

HA NEM IRTOTTÁK VOLNA AZ ERDŐKET...

Az árvíz kezdete óta hallhatunk és olvashatunk olyan értékeléseket, hogy ezt a mértékű katasztrófát el lehetett volna kerülni. A Belgrádi Egyetem Erdészeti Karának professzorai szerint az árvízkár sokkal kisebb lenne, ha az állam az utóbbi években nem hanyagolta volna el az erózió elleni védelmet. A Szerbiát borító talaj 75 százaléka fokozottan hajlamos az erózióra – egyrészről a nem tervszerű erdőirtás, másrészről pedig az országban található 11 500 zúgópatak miatt –, mondták a szakemberek szerdai sajtótájékoztatójukon.

Az ország nagyjából 220 millió eurós költségvetést fordít a vizekre, ugyanakkor ennek legalább a négyszeresét kellene elkülöníteni, derült ki Milutin Stefanović, a zúgópatakoktól való védelemmel megbízott intézet igazgatójának beszámolójából. Stanimir Kostadinov, az Erdészeti Kar professzora megerősítette Stefanović állítását, valamint elmondta, hogy a mostani katasztrófa azért történt, mert a nagy esőzést követően a zúgópatakok egyszerre hatalmas mennyiségű vízzel duzzasztották meg a Szávához és Kolubarához hasonló méretű folyókat.

– Szerbiának alig 30 százalékát borítják erdők, így nincsen ami felfogja az esővizet, az pedig kimossa a földet – magyarázta Kostadinov.

Miodrag Zlatić egyetemi tanár pedig arról beszélt, hogy nagyon sok az engedély nélkül és nem megfelelő helyre épített ház.

Mindhárom szakember egyetértett azzal kapcsolatban, hogy a megoldás egyrészről az erdősítésben, másrészről pedig a zúgópatakok szabályozásában rejlik.