Szerbia és Hollandia között több területen is lehetséges az együttműködés, de országunk leginkább a két ország által kitűzött mezőgazdasági célok közös megvalósítását tartja fontosnak – nyilatkozta az újságíróknak Roald Laperre, a holland mezőgazdasági minisztérium képviselője az újvidéki mezőgazdasági vásár nyitónapján, a partnerország által szervezett, Európai trendek a mezőgazdaságban nevű beszélgetésen.
Az országban pusztító áradásra utalva Laperre kifejtette, hogy a vízügy is olyan terület lehet, amelyen a két ország tapasztalatokat cserélhet. Azt is kiemelte, hogy előzőleg már tárgyaltak a szerbiai mezőgazdasági tárcával, és megfogalmaztak néhány olyan pontot, amelyen a két ország közösen dolgozhat. Úgy vélte például, hogy hatékonyan lehetne növelni szerbiai zöldségtermesztés kapacitását, ha holland szakemberek is közreműködnének a megfelelő magok kiválasztásában, a termelési folyamatokban és az új gyártástechnológiák alkalmazásában.
Snežana Bogosavljević-Bošković mezőgazdasági miniszter úgy értékelte, a panelbeszélgetés jó lehetőség arra, hogy a szerbiai termelők a holland résztvevők segítségével átvizsgálják nemcsak azt, hogy mi vár Szerbiára az unióban mezőgazdasági szempontból, hanem arra is fényt deríthetnek, hogy mi várható globális szinten. Rámutatott, hogy a beszélgetés csak egy a tárgyalások és a találkozók közül, amelyeken Szerbia mezőgazdasági illetékesei részt vesznek annak érdekében, hogy az ország mezőgazdaságilag felzárkózzon, és összhangba hozza előírásait az EU agrárpolitikájával. Végül fontosnak tartotta kiemelni, hogy mindezt ilyen kiváló szakemberek segítségével teheti Szerbia, mint a holland mezőgazdászok.
Roel Jongeneel, a holland Wageningen Egyetem tanára rövid prezentációjában az uniós mezőgazdasági trendekről beszélt. Rámutatott arra: az EU-ban az agrárszakemberek arra törekednek, hogy meghatározzák, az éppen adott gazdasági helyzetben melyek azok az ágazatok, amelyek elsőbbséget élveznek a mezőgazdasági törvénykeretben, mindezt úgy, hogy közben környezetkímélő eljárásokat alkalmaznak.
Nils den Besten holland tejtermelő a gazdák okos döntéseit nevezte a legfontosabbnak prezentációja során.
– Száz tehenet tartok, huszonöt hektárnyi legelő tartozik a gazdaságomhoz. A farmomon egy munkás is elég ahhoz, hogy évente egymillió liter tejet termeljünk. Persze ezt nemcsak magamnak köszönhetem, hanem a felmenőim kemény munkájának is. A kis- és nagytermelőknek egyaránt fontos, hogy megfontolják a kínálkozó lehetőségeket, majd pedig számukra a legideálisabbat válasszák. Lehet, hogy az első pár év nem hoz számottevő nyereséget, egy stabil mezőgazdaságban viszont a kemény munka végül komoly eredményeket hoz, ha a termelő okosan gazdálkodik – emelte ki Den Besten.
Anita Sever Koren, a horvátországi mezőgazdasági tárca szakembere arra hívta fel a résztvevők figyelmét, hogy az EU agrárpolitikáját szigorú szabványok képezik, lehetőséget ad azonban arra, hogy az országok bizonyos proritásokat saját maguk szabjanak meg. Példaként felhozta Horvátországot, amely az uniós szubvenciók közül jelen pillanatban a vidékfejlesztési támogatásra helyezte a hangsúlyt, mivel értékelésük szerint ez a jelenlegi legideálisabb módja a horvát termelés felvirágoztatásának.
