2024. április 19., péntek

Jóváhagyták Vajdaság új statútumát

A köztársasági parlament döntését követően csütörtökön ismét a vajdasági képviselőház elé kerül a dokumentum és az annak alkalmazásáról szóló döntés-javaslat

A Köztársasági Képviselőház nagy szavazattöbbséggel, 186 támogató, 5 ellenző, 2 tartózkodó voks mellett jóváhagyta kedden a Tartományi Képviselőház által továbbított statútum javaslatát. Egyedül a Vajdasági Szociáldemokrata Liga képviselői mondtak nemet a javaslatra, az Új Párt képviselői tartózkodtak a szavazástól. A többi parlamenti párt mind az új statútum meghozása mellett állt ki, elsősorban a Szerbiai Alkotmánybíróság döntésének tiszteletben tartására, kényszerhelyzetre hivatkozva. Ismeretes, hogy a bíróság tavaly december 6-án meghozott döntésével alkotmányellenesnek nyilvánította a jelenlegi tartományi statútum 46 szakaszát, megkérdőjelezve annak kétharmadát. A tartományi parlament alkotmányügyi bizottsága ezt követően egy munkacsoportot állított fel, melyet a statútum alkotmánnyal történő összehangolásával bízott meg. A munka befejeztével e bizottság és a képviselőház is jóváhagyták az új statútum tervezetét és továbbították azt Belgrádba, a köztársasági parlament elé megvitatásra. A keddi pozitív döntést követően csütörtökön ismét ülésezni fog a tartományi parlament, melynek kétharmados többséggel kell jóváhagynia a statútum alkalmazásáról szóló döntést is, ugyanúgy, ahogyan korábban magának a statútumnak a szövegét is megszavazta. A csütörtöki döntést követően a Hivatalos Lapban történő megjelenéssel lépnek életbe az új előírások, azzal, hogy mint arról kedden már beszámoltunk, minden témakörben meg lesz hagyva bizonyos határidő a teljes átállásra, a korábban meghozott döntések összehangolására.

Pásztor István: A statútum kérdésének rendezése még nem oldja meg a vajdasági autonómiával kapcsolatos többi nyitott kérdést

Pásztor István: A statútum kérdésének rendezése még nem oldja meg a vajdasági autonómiával kapcsolatos többi nyitott kérdést

A szerbiai parlament ülésén, a statútum javaslatát előterjesztve Pásztor István, a Tartományi Képviselőház elnöke úgy értékelte, hogy mindenképp nagy sikerként könyvelhető el a politikai konszenzus megszületése, hiszen a múltbeli példák világosan arra utalnak, hogy még az azonos színezetű politikai többségek sem garantálják a kérdések megoldását Újvidék és Belgrád között. Felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt negyed évszázadban ez már Vajdaság harmadik statútuma lesz, az első kettőt alkotmányok meghozásai előzték meg, a legutóbbit pedig a szabadság korlátozása, egy az alkotmánybírósági döntés által előállt oktrojált helyzet. Ha valóban hiszünk a jogállamiságban, akkor a döntést kommentálni ugyan lehet, annak betartását azonban semmiképp sem kérdőjelezhetjük meg, bármit is gondoljunk – magyarázta. Pásztor kiemelte, hogy a statútum kérdésének sikeres rendezése még nem oldja meg a vajdasági autonómiával kapcsolatos többi nyitott kérdést, amelyek továbbra is válaszra várnak.

– A statútum kérdésének megoldása egy lépés az alkotmánybírósági döntés által okozott megoldhatatlannak tűnő helyzet rendezése felé. Kétharmados többségre volt szükség, ami azt jelenti, hogy a hatalmi koalíción túl a vajdasági ellenzéknek a támogatását is meg kellett szerezni. Az elmúlt hónapokat az erre irányuló erőfeszítések határozták meg. A tervezet továbbítását követően hat nap alatt napirendre tűzte azt a parlament, melyet olyan gesztusként, jelzésként élek meg, mely utalhat a többi nyitott vajdasági kérdés megoldásának a lehetőségére is – nyilatkozta újságíróknak Pásztor.

Aláhúzta, hogy a Vajdasági Magyar Szövetségnek jelentős szerepe volt az említett folyamatban, hiszen a két politikai blokk közötti kapocs szerepét töltötte be. Hozzátette, hogy a statútum kérdése nem elsősorban kisebbségi ügy, de ha azt sikerült rendezni, akkor mindenképp bizakodni lehet benne, hogy az elsősorban kisebbségi jellegű kérdéseket is hasonló módon tudják majd rendezni a jövőben. Magának a vajdasági autonómiának a sorsát elsősorban a szerbségnek kellene tisztáznia egymás között, itt a közép-szerbiai többségi szerbség és a vajdasági szerbség közötti bizalomról van elsősorban szó – tette hozzá.

NYOLCÉVES VÁLSÁG

Nenad Čanak, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga elnöke és képviselője elsősorban a statútum által meghatározott szimbólumok problematikájáról beszélt. Szerinte az új szimbólumok nem követik a vajdasági autonómia hagyományait, ahogyan azt a statútum említi. Szerinte konszenzus sem született valójában, mert, mint mondta, a statútumra ma azok szavaznak, akik a belgrádi hatalmi koalíció tagjai, vagy félnek attól, hogy ez a hatalom letartóztatja őket. Érzékeny kérdésről van szó, melynek vitáját az országban uralkodó rendkívüli helyzet miatt jobb lett volna elodázni, függetlenül az alkotmánybíróság által megszabott határidőktől – állapította meg. Čanak véleménye szerint megalapozatlanok azok az indoklások, melyek alkotmányos válságra hivatkoznak a statútum el nem fogadása esetén, Szerbiában ugyanis, mint mondta, 2006 óta, a jelenlegi alkotmány elfogadása óta ilyen válság van.

ALKOTMÁNYOS KUDARC

A Köztársasági Képviselőház nagy szavazattöbbséggel hagyta jóvá a statútum javaslatát (Fotók: Ótos András)

A Köztársasági Képviselőház nagy szavazattöbbséggel hagyta jóvá a statútum javaslatát (Fotók: Ótos András)

Dušan Bajatović, a Szerbiai Szocialista Párt képviselője szerint az új statútum semmiben sem szűkíti le a jelenlegi vajdasági jogköröket, ezért teljesen feleslegesek az ezzel kapcsolatos viták. A Szerb Haladó Párt álláspontja az, hogy a politikai elemeket félretéve kell dönteni a statútum kapcsán, Aleksandar Martinović képviselő szerint a jogállamiság érdekében kell jóváhagyni a statútumot. A Demokrata Párt által vezetett korábbi hatalmat amiatt hibáztatta, hogy nem volt kész a jelenlegi statútum meghozásakor olyan párbeszédre, amilyen most kialakult az új statútum meghozása kapcsán. Varga László, a VMSZ képviselője felszólalásában a 2006-os alkotmányba foglalt Vajdasággal kapcsolatos feladatok teljesítését eredménytelennek nevezte mind a hatáskörök mind a finanszírozás terén. Szerinte a statútum meghozását nem támogató képviselők voltaképp azokat az erőket segítik, amelyeknek a vajdasági autonómia teljes leépítése a céljuk. Gordana Čomić, а Demokrata Párt képviselője úgy látja, hogy a két képviselőház közötti megállapodás az állami szervek egy új fajta viszonyulásáról tanúskodik a tartomány iránt. Lapunknak elmondta, reméli, hogy hamarosan egy újabb dialógus veheti kezdetét: a tartomány pénzeléséről szóló. Az azt követő párbeszédnek már az alkotmány módosításáról kell szólnia, melynek nem szabad két egymással szemben álló ellenséges csoport közötti vitaként zajlania – tette hozzá.