Stagnál a Száva, emelkedik a Duna

Aleksandar Vučić miniszterelnök javaslata nyomán a szerb kormány gyásznapnak nyilvánította a szerdát, a csütörtököt és a pénteket. Eddig 21 halálos áldozatról – 14 Obrenovacon – tudnak az illetékesek, ugyanakkor a víz visszahúzódásával feltehetőleg növekedni fog az áldozatok száma, mondta Vučić, hozzátéve, hogy a kormány péntekig határoz az egész országra kiterjedő rendkívüli helyzet eltörléséről. A miniszterelnök a keddi kormányülésen az állattetemek eltakarításának fontosságát is hangsúlyozta, hiszen nagy a fertőzésveszély. Mint az kiderült, a boszniai Szerb Köztársaságban az árvíz miatt elpusztult állatok tetemeit is Szerbiában semmisítik meg.

A belügyminisztérium legfrissebb adatai értelmében az árvíz sújtotta területekről eddig 30 873 személyt evakuáltak. Obrenovacról 13 603 személyt telepítettek ki.

A Srbijavode igazgatója, Goran Puzović elmondta, hogy a közvállalat munkatársai kedden négy helyen, Obrenovacnál, Šabacnál, Šidnél és Mitrovicánál hajtották végre a szükséges árvízvédelmi intézkedéseket. A helyzet továbbra is Obrenovacon a legsúlyosabb. Mindent megtesznek a Nikola Tesla Hőerőmű (TENT) védelméért, hogy az fennakadások nélkül működhessen, hangsúlyozta Puzović, majd elmondta, hogy a Száva vízszintje mindenhol stagnál és péntekig várhatóan 40–50 centiméterrel csökken. A gátakat folyamatosan felügyelik és szanálják, ahol arra szükség van.

A Duna vízszintje Smederevónál elérte a 678 centimétert. A szakértők szerint ma lesz akkora a vízszint, hogy hatályba lépjenek a rendkívüli árvízvédelmi intézkedések. A smederevói Metalor és Orešac településeken megkezdték a lakosság evakuálását. A napokban megáradt többi folyó, a Mlava, a Resava, a Nagy-Morava és a Nyugati-Morava folyamatosan húzódnak vissza.

Bár a Duna vízszintje emelkedik, a Belgrádi Révészkapitányság egyelőre nem rendelt el hajózási tilalmat. Vidoje Bajić, a révészkapitányság vezetője elmondta, hogy a Száva tekintetében 600 centiméter, a Duna tekintetében pedig 650 centiméter a rendkívüli árvízvédelmi készültség elrendelésének határa. Belgrádnál mindkét folyó vízszintje közel áll ehhez a határhoz, ezért a révészkapitányság feltehetőleg ma határoz a hajózási tilalom elrendeléséről, közölte Bajić.

A Duna Bezdánnál, Újvidéknél és Slankamennél a számítások szerint kedden érte el azt a szintet, amely felett rendes árvízvédelmi készültség lép életbe.

A kolubarai D felszíni bányamezőn kedden beindult a termelés, jelentette a Szerbiai Villanygazdaság (EPS). Annak a két bányamezőnek az egyikéről van szó, amelyet múlt héten részben elöntött a víz. Az EPS hatvan munkatársa kedd reggel óta a TENT alkalmazottainak segít az árvízvédelemben, áll az EPS közleményében.

Aleksandar Antić energetikai miniszter pedig abban bízik, hogy ha minden az eddigi becslések szerint alakul, akkor a TENT hétvégén ismét elkezdhet teljes kapacitással működni. Kedden 1800 polgár volt Szerbiában villanyáram nélkül, részletezte Antić a keddi kormányülésen, majd megerősítette, hogy a Kostolaci Hőerőműben sem lélegezhetnek még fel az illetékesek, ugyanakkor mindent megtesznek a rendszer fenntartásának érdekében.

A kormányülésen Snežana Bogosavljević Bošković megerősítette, hogy az állattetemek begyűjtése, valamint a terep fertőtlenítése mindenhol folyamatban van. Egyelőre van elegendő fertőtlenítőszer, jelenleg az okoz gondot, hogy ezt nem tudják hol tárolni. Eddig 140 tonna állattetemet semmisítettek meg.

Dušan Vujović gazdasági miniszter a gyógyszerekre és fertőtlenítőszerekre kiírandó versenypályázatokat sürgeti. Vujović arról is beszámolt, hogy a Világbank és az Európai Bank már felajánlottak eszközöket az árvízkár szanálására. A szükséges szerződéseket szerdáig tervezik előkészíteni.

Zorana Mihajlović energetikai miniszter beszámolójából kiderült, hogy nagyjából 3 ezer kilométernyi út semmisült meg Szerbiában az árvízben. A Belgrád–Bar vasútvonalon három helyen keletkezett komoly kár.

Bár a befogadóközpontokban készített sajtóriportok alapján egyértelmű, hogy az Obrenovacról kitelepített polgárok már türelmetlenül várják, hogy mikor térhetnek vissza otthonaikba, ez úgy tűnik, egyhamar nem lehetséges. Obrenovac addig „zárva” marad mindenki számára, amíg a szakemberek teljesen meg nem tisztítják a környéket, jelentette be Nikola Nikodijević, a belgrádi városi képviselő-testület elnöke. Nikodijević arról is beszélt, hogy a számítások szerint Belgrád központját nem fogja veszélyeztetni az árvíz. A Száva partját tizenkét kilométeres szakaszon erősítették meg.

A Sid községhez tartozó Morovićban és Višnjićevóban kedden is folytatódott a lakosság hétfőn megelőzési okokból megkezdett kitelepítése. A Tartományi Válságstáb 100 ezer homokzsákot, 5 ezer liter üzemanyagot, 5 ezer uzsonnacsomagot és 7 ezer liter ivóvizet biztosított ezeknek a településeknek.

Az árvizet követő földcsuszamlás kedden Bajina Baštában és Mali Zvornikben okozta a legnagyobb gondokat. Bajina Bašta község területén egyetlen ép közút sem maradt és naponta új helyeken indul meg a föld, mondta Radomir Filipović polgármester. Mali Zvornikben pedig egy hatalmas szikla csúszhat a Drinába. A szakemberek véleménye szerint nagyjából 4 millió köbméter föld indult meg a Drina irányába, ez magával húzhatja a sziklát, az ledöntheti az egyik hidat, emiatt pedig Mali Zvornikot és Zvornikot is komoly árvíz veszélyeztetné, nyilatkozta Dragan Bogićević polgármester.

NYILVÁNOS KÁRTÉRÍTÉS

Kori Udovički államigazgatási és helyi önkormányzati miniszter a B92 RTV-nek nyilatkozva bejelentette, hogy a tervek szerint a kár felbecsülése, majd a kártérítés folyamata is nyilvános lesz. Mindenféleképpen prioritás, hogy az emberek visszatérhessenek otthonaikba, mondta a tárcavezető, aki egyelőre nem tudott nyilatkozni az árvízkár összértékéről.

– A helyzet még mindig olyan, hogy a válságstáb az illetékes. Hét végéig még biztosan nem lélegezhetünk fel. Ezért egyelőre csak készülünk a kár felbecsülésére. Az utóbbi években elfogadott törvényeknek köszönhetően a helyi önkormányzatok nagyobb hatáskörrel rendelkeznek a kár felbecsülésének tekintetében, ugyanakkor a kormány és az általam vezetett minisztérium részt vesz a koordinálásban és bármiben segítséget nyújt a helyi bizottságoknak. A folyamatot azért kívánjuk nyilvánosan lebonyolítani, hogy még véletlenül se ébredjenek senkiben kellemetlen érzések ezzel kapcsolatban. Azt szeretnénk, ha mindenki kártérítésben részesülne, aki elveszített valamit az árvízben. Ugyanakkor az igazságosságnak több oldala van, attól függ, hogy milyen szemszögből vizsgáljuk. Valószínű, hogy nem tudunk mindenkit teljes egészében kárpótolni, ugyanakkor mindent megteszünk azért, hogy az emberek visszatérhessenek otthonaikba. A segítség mindenhonnan érkezik. Az is jó, hogy feltehetőleg pályázhatunk az Európai Unió Szolidaritási Alapjánál. Ebből biztosan komoly összeget kap az ország – magyarázta Udovički.

A miniszter szerint amint normalizálódik a helyzet, azonnal a fejlesztési prioritásokkal kell foglalkozni, hogy Szerbia hosszútávon erős ország legyen. Infrastrukturális beruházásokra van szükség, hogy hatékonnyá váljon az árvízvédelem és az ország biztos bevételekhez jusson, nyomatékosította Udovički.

MÉGSEM JÁR EGYMILLIÁRD EURÓ

Az Európai Bizottság egyik tisztségviselője neve elhallgatását kérve megcáfolta Kristalina Georgieva, az Európai Unió katasztrófákért és humanitárius segélyekért felelős biztosának hétfői bejelentését, hogy Szerbia egymilliárd euróra számíthat az EU Szolidaritási Alapjából (EUSZA). Georgieva tévesen fejezte ki magát, az alapban található teljes összeget említette, amelynek Szerbia csak egy részére pályázhat. Georgieva azzal kapcsolatban is tévedett, hogy az alapban idén nem egymilliárd euró van, hanem 500 millió euró, mondta a tisztségviselő, hozzátéve: Szerbia akkor pályázhat segélyre az alapból, ha a katasztrófa okozta közvetlen kár összértéke meghaladja a 2002-es árakon számított 3 milliárd eurós összeget, illetve az ország bruttó nemzeti jövedelemének 0,6%-át – amennyiben ez utóbbi nem haladja meg a 3 milliárd eurót. Szerbia e számítás szerint nagyjából 175 millió euróra számíthat, nyilatkozta az EB tisztségviselője, majd nyomatékosította, hogy ha az EB az árvíz első napjától számított tíz héten belül biztos és ellenőrizhető adatokat kap Szerbiától a kár összegével kapcsolatban, akkor az EB biztosan elbírálja a kérelmét.

Az EB tisztségviselője példaként említette a tíz éve hatalmas árvízkárokat elszenvedett Bulgáriát. Az országban keletkezett kár 150 millió eurót tett ki, ugyanakkor az EUSZA csupán 12 milliót utalt ki Bulgáriának.

Az EUSZA nem az egyetlen európai alap, amelyből Szerbia pénzt szerezhet. Mint arra Goran Svilanović, a Regionális Együttműködési Tanács főtitkára emlékeztetett, Szerbia az IPA alapokból, valamint az európai mezőgazdasági alapokból is számíthat pénzre. Svilanović arra is figyelmeztetett, hogy a szerb kormány előtt komoly feladat áll, hiszen az eszközök igénylése jelentős papírmunkával jár.

HATALMAS KÁR A MEZŐGAZDASÁGBAN

Bár hivatalos számok még nincsenek az árvízkárral kapcsolatban, Miladin Ševarlić agrárközgazdász úgy véli, hogy a mezőgazdaságban az árvíz legalább félmilliárd euró kárt okozott.

– Ha pontosak az eddigi becslések, hogy az árvíz az összes mezőgazdasági terület tíz százalékát érintette, akkor a terméskiesés miatt az ország nagyjából félmilliárd eurós közvetlen kárt szenved el. De ez továbbra sem a teljes veszteség, hiszen még nem beszéltünk a megsemmisült állatállományról, a mezőgazdasági gépekről, -objektumokról. Mindehhez hozzájön a közvetett kár, amelynek értékét csak az elkövetkező években tudjuk felmérni – magyarázta Ševarlić.

A szakember szerint a mezőgazdasági minisztériumnak minél több munkanélküli agrárszakembert kellene alkalmaznia az elkövetkező időszakban. Ševarlić azt is elmondta, hogy a termőföldeken, ahol nem volt árvíz, a múlt heti özönvízszerű esőzés nem okozott károkat, viszont az elöntött földterületeken minél előbb meg kell vizsgálni a termést, hogy felmérjék, milyen intézkedésekre van szükség a termés megmentésének érdekében.

Vajdaságban sokkal kisebb lesz a mezőgazdaságban okozott árvízkár, mint Szerbia egyéb területein, mondta Goran Ješić, a tartományi válságstáb parancsnoka, a folytatásban pedig a vajdasági vízügyi szakembereket méltatta, mondván: Hollandia után Vajdaságban dolgoznak a legjobb vízügyi szakemberek.

– 2010-től napjainkig sok pénzt fektettünk a csatornahálózat megtisztításába. Ennek köszönhető, hogy Vajdaságban sokkal kisebb kárt okozott az árvíz a mezőgazdaságban, mint az ország egyéb területein. A tartományban Jamena falu kivételével csakis tölgyerdőket öntött el a víz, a tölgy pedig szereti a vizet. Az árvízvédelmi intézkedések Szerémségben nagyjából 3,5 millió euróba fognak kerülni. Szerémségben nagyjából még egy hétig lesz hatályban rendkívüli árvízvédelmi készültség – foglalta össze Ješić.