2024. április 24., szerda

Az anyasági büntetés szülési sztrájkhoz vezet

A Magyar Nemzeti Tanács szervezésében Családbarát munkahelyek meghonosítása a Vajdaságban címmel tartottak tegnap tanácskozást Szabadkán, a Magyar Házban. A tanácskozáson egyebek mellett a magyarok lakta önkormányzatok, valamint az MNT intézményrendszerének képviselői hallgatták meg a magyarországi és vajdasági előadók előadását.

Köszöntőjében dr. Korhecz Tamás, az MNT elnöke kifejtette: kevés fontosabb kérdés foglalkoztatja a magyarságot, mint fogyásunk kérdése. Nemcsak Vajdaságban, hanem Kárpát-medence-szerte lesújtóak a magyarság demográfiai mutatói, emelte ki Korhecz, mondván, hogy ez nemcsak a közösség versenyképességét ássa alá, hanem a megmaradását is veszélyezteti. A probléma összetett és számos gyökérből táplálkozik, valószínűleg ezért menekülnek oly sokan a megoldás megfogalmazásától, illetve annak megvalósításától, hallhatták az egybegyűltek a folytatásban.

Bár lehetőségei korlátozottak ezen a területen, az MNT mégis hadat üzent a problémának, hangsúlyozta Korhecz, a folytatásban pedig az MNT tavaly elfogadott, 2013–2017-es időszakra vonatkozó Népesedési Akciótervét ismertette röviden. Az akciótervben a családbarát munkahelyek Vajdaságban való meghonosításának fontosságáról is szó van.

Mint azt Korhecz elmondta, a konkrét intézkedéstervek között szerepel a családbarát munkahelyek létrehozása az MNT hivatalában, illetve az MNT-hez tartozó intézményrendszerben. Az MNT Közigazgatási Hivatalában, az MNT-hez tartozó húsz oktatási, kulturális és tájékoztatási közintézményben, valamint a Szekeres László Alapítványban valamivel több, mint ezer munkavállaló dolgozik. Az akcióterv értelmében az MNT holdudvarában levő szervekben, vállalatokban és intézményekben az összes munkahely tíz százalékát kellene a sokgyermekes édesanyák számára családbarát munkahellyé átalakítani. Az MNT hivatalában már nyílt ilyen munkahely, a hozzá tartozó intézményekben azonban egyelőre még nem, bár a vezetőkkel folyamatosak az egyeztetések ebben a témában, így Korhecz abbéli reményének adott hangot, hogy a MNT mandátuma lejártáig ezekben is megkezdődik a folyamat.

A folytatásban felszólaló dr. Nagy Beáta egyetemi docens a Budapesti Corvinus Egyetemről előadásában rámutatott: ebben a témában szinte ugyanez a helyzet Magyarországon és Vajdaságban. Ahhoz, hogy az emberek élete teljes és kiegyensúlyozott legyen, nem elég, ha csak dolgoznak, de az sem elég, ha csak a családjuknak élnek, a dolgokat egyensúlyban kell tartani, mutatott rá Nagy Beáta.

– Ez az egyensúlyteremtés különösen nehéz azokban a közösségekben, amelyekben élünk. Az anyák különösen nehéz és hátrányos helyzetben vannak a munkaerőpiacon. Egy kimutatásból kiderült, hogy leghátrányosabb helyzetben azok az édesanyák vannak, akik tizenkét évnél fiatalabb gyermeket nevelnek. Érdekes, hogy míg a nők vonatkozásában a munkaadók hátrányként tekintenek a kisgyermekre, addig a kisgyermekes apákat jobban megbecsülik, mint a gyermektelen férfiakat. Ezt nevezzük apasági bónusznak, aminek ellentéte az anyasági büntetés. Ugyanakkor az is bizonyított, hogy azokban az országokban születik több gyermek, ahol több nő dolgozik, ahol a nők párja és az intézményrendszer is támogatja gyermek- és munkavállalásukat. Ott, ahol a nőknek egyedül kell megoldaniuk a gyermek és a munkahely összeegyeztetését, ott kevesebben szülnek. Ezt nevezzük szülési sztrájknak. A családbarát munkahelyek elsősorban a kisgyermekes nők számára lényegesek, ugyanakkor nem szabad megfeledkeznünk azokról sem, akik egyéb gondozási feladatokat látnak el – mondjuk, idős szüleikről gondoskodnak –, de a férfiak számára is fontos, hiszen megtörténhet, hogy ők is gondoskodnának a gyermekükről, vagy az  idős szüleikről. A vállalatoknak is hasznuk származik a családbarát munkahelyekből, mivel bizonyított, hogy az ilyen munkahelyen dolgozó személy sokkal lojálisabb. A családbarát munkahelyek jellemzői a szülői szabadság lehetővé tétele, a rugalmas munkaidő, a gyermekfelügyelet megoldása, valamint az egyéb támogatói szolgáltatások nyújtása – magyarázta Nagy Beáta.

Ágyas Réka szociológus az atipikus foglalkoztatási formákról, annak előnyeiről, illetve hátrányairól beszélt. A családbarát munkahelyen dolgozókat nem terheli a kérdés, hogy miként egyeztessék össze a családot a munkahelyükkel, vagyis sokkal hatékonyabban végzik a munkájukat. Atipikus foglalkoztatási formának számít a részmunkaidő – általában 4–6 órás –, a munkamegosztás – ugyanazt a munkahelyet két személy tölt be –, a távmunka – otthonról, vagy bárhonnan máshonnan végezhető – és a munkaerő-kölcsönzés – a munkavállaló egy kölcsönbeadó céggel munkaszerződést köt azzal a céllal, hogy egy harmadik félnél, a kölcsönvevőnél dolgozzon.

A résztvevők a folytatásban Fontányi Andor pszichológus előadását hallhatták napjaink asszonyáról, társadalmi és családon belüli megbecsültségéről, a munka, illetve a család összeegyeztetése jelentette nehézségekről, arról, hogy ez lelkileg mennyire megterhelő a nők számára, valamint a családok válságáról. A szakember előadásának egyik központi megállapítása az volt, hogy a családbarát munkahelyek kialakítása közérdekű cél.

Szűcs Balázstól, az MNT általános jogi ügyekkel megbízott tanácsosától a szerbiai jogi háttérről hallhattak az egybegyűltek. Az egyelőre még hatályos munkatörvény nem akadályozza a családbarát munkahelyek létesítését, hanem éppen ellenkezőleg, elősegíti a folyamatot. Ugyanakkor a gyermekvállalást számos egyéb jogszabály is befolyásolhatja, a családbarát munkahelyek létesítése pedig nagyban a munkaadók felfogásától függ, emelte ki Szűcs Balázs.

Géring Zsuzsanna, a Budapesti Corvinus egyetem PhD hallgatója a vállalatok szemszögéből részletezte a családbarát munkahelyek témáját, illetve a vállalati és társadalmi felelősségvállalást. Előadásában egy még folyamatban lévő magyarországi felmérésre, programra is kitért. Ebből kiderült, hogy továbbra is egyszerűbb elhelyezkednie annak a kisgyermekes szülőnek, aki hagyományos munkaidős munkahelyet keres. Annak, aki háromnál több gyermeket nevel, drasztikusan csökkennek az esélyei arra, hogy visszakerüljön a munkaerőpiacra. Az is kiderült, hogy a vállalatoknak nincsenek kellő ismereteik az atipikus munkaformákról, azok jellemzőiről. Amikor a munkaadókat felvilágosították ebben a témában, legtöbbjük nyitottnak bizonyult.