Az Ukrajnában előállt politikai krízis felgyorsította az ország amúgy sem magas gazdasági mutatóinak esését, de Oroszország gazdasági teljesítménye is mérhetően csökkent, a geopolitikai instabilitás miatt.
A kelet-ukrajnai válsághelyzet miatt felülvizsgálhatják az Ukrajnának nyújtott IMF-hitelt (Fotó: Beta/AP)
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakembereinek legutóbbi, erre vonatkozó felméréseiből az derült ki, hogy az ukrán gazdaság az idén várhatóan öttől tíz százalékos esést könyvelhet el, és jövőre is – a legjobb esetben – csak mérsékelt növekedést remélhet. Az IMF a múlt héten közölte, hogy latba veti a nemrég Ukrajnával megkötött hitelszerződésnek a korrekcióját is, ha tovább terjedne a konfliktus Oroszországgal.
Jerry Rice, a valutaalap washingtoni képviselője úgy nyilatkozott, hogy Ukrajna keleti területeinek a politikai kérdésessége jó okot szolgálhat arra, hogy az IMF felülvizsgálja a már megkötött hitelszerződést.
A Nemzetközi Valutaalap a múlt hónap folyamán hagyott jóvá Ukrajna számára egy 17,1 milliárd dolláros készenléti hitelmegállapodást, és az Unian ukrán hírportál közlése szerint a kölcsön első részletét (3,2 milliárd dollárt) már le is hívhatja az állam.
Az ukrán közgazdászok szerint a kapott első részletet az átmeneti ukrán kormány villámgyorsan el fogja költeni, hiszen napról napra halmozódik az állam tartozása, nem beszélve a szintén 3,2 milliárd dolláros gáztartozásról Oroszországnak. Az utóbbi tartozással kapcsolatosan Moszkva kijelentette, hogy a megkötött szerződés értelmében Oroszország előlegfizetéssel várja a felhalmozott tartozások mielőbbi törlesztését.
Az ukrán kormány a jóváhagyott első részlet túlnyomó részét (kétmilliárd dollárt) az állami költségvetés pótlására használná fel, a maradék pénzt pedig az egyre csökkenő devizatartalékok felduzzasztására és a meggyengült ukrán valuta stabilizációjára fordítaná. Erre azért is szükség van, mivel az Ukrajnai Nemzeti Bank közleménye szerint az ország aranytartalékai 5,7 százalékkal estek (859,7 millió dollárral), azaz 14,23 milliárd dollárt tesznek ki. Ez az utóbbi négy évben a legalacsonyabb jegyzett érték.
Hasonló pénzügyi problémákban szenved Oroszország is. Előzőleg a kőolaj- és földgázexportból az említett ország devizatartalékait képes volt 500 milliárd dollár felett tartani (ezzel harmadik helyen állt a világon Kína és Japán mögött), viszont a jelenlegi geopolitikai helyzet miatt csaknem 40 milliárd dollárral csökkent az összeg (jelenleg 471,6 milliárd dollár, a legalacsonyabb jegyzett érték 2010 júliusa óta). Csak április 28-a és május 2-a között 11 milliárd dolláros csökkenést könyvelhetett el ezen a téren Oroszország.
Orosz pénzügyi szakértők szerint ez a gyors esés igen komoly és kedvezőtlen hatást gyakorol a rubelre. Az orosz központi bankok már jó ideje folyamatosan értékesítik euró- és dollártartalékaikat, ilyen módon igyekeznek megőrizni a rubel értékét. Az év első négy hónapjában a dollár és az euró megközelítőleg 9 százalékkal erősödött meg az orosz pénznemmel szemben, az ukrán hrivnával szemben pedig közel 50 százalékkal.
Gazdadási szaktekintélyek egy moszkvai napilapnak nyilatkozva úgy vélekedtek, hogy Ukrajnát a megemelkedett gázárak, a hrivna értékének csökkenése és a rossz makrogazdasági mutatók miatt az év végéig kétszámjegyű infláció fenyegeti, de a rubel gyengülése miatt az orosz gazdaságban sem várható fejlődés.
A gazdasági növekedés várható visszaesésére Oroszországban az orosz gazdasági minisztérium és az IMF is rámutatott legutóbb közzétett jelentéseiben.
