2024. április 25., csütörtök

Bejáratok és átjárók

A magyar ajkú diákoknak tart a vajdasági iskolákban rendhagyó irodalmi órákat a Mécsvirág együttes

Balassi Bálint, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Csokonai Vitéz Mihály, Petőfi Sándor, Arany János,Nagy László, Fehér Ferenc és más költők alkotásai, népköltészetünk gyöngyszemei állnak a zentai Mécsvirág együttes rendhagyó irodalmi óráinak középpontjában, amelyekkel a következő tanévben az általános iskolákat járják. A Bejáratok és átjárók című programmal 74 olyan általános iskolában lépnek fel, amelyben magyar nyelven is folyik az oktatás, de kiemelt figyelmet fordítanak a szórványban élő magyar közösségekre is. A program második évében a középiskolák magyar ajkú diákjai találkozhatnak Krnács Erika magyartanárral, előadóművésszel, Hajnal Anna magyartanárral, verséneklővel és Zsoldos Ervin zeneszerzővel, muzsikussal, verséneklővel, akik a kortárs magyar irodalmi alkotásokból válogatják össze a számukra készülő rendhagyó irodalmi óra anyagát.
Mint a pénteki sajtótájékoztatón Krnács Erika kifejtette: nem szabad azt mondani, hogy a mai gyerekeket már nem érdekli a költészet .
– A felnőtt feladata az, hogy úgy tálalja ezeket az alkotásokat, hogy befogadóvá váljék. Hogyha nem foglalkozunk a gyerek lelkével, milyen felnőtt válik akkor belőle? Nyitni kell, hogy rácsodálkozzon a szépre, a szép szóra, hogy megbecsülje anyanyelvét – fogalmazott Krnács Erika.
A projektum a Magyar Nemzeti Tanács kiemelt 2014-ben induló jelentőségű nemzeti programjai közé tartozik.

Lovas Ildikó, a Magyar Nemzeti Tanács kulturális tanácsosa azt emelte ki: a Bejáratok és átjárók program a meglevő kulturális értékek kortárs értelmezése, újszerű megközelítése, és  azáltal, hogy a Bejáratok és átjárók program a vajdasági iskolákban rendhagyó irodalmi órák keretében valósul meg, valóban az egész vajdasági magyar közösség, a gyerekek és a szülők számára egyaránt egy kiemelt jelentőségű projektum lesz.
Lovas Ildikó szólt azokról a kiemelt jelentőségű nemzeti projektumokról, amelyek a vajdasági magyar kulturális stratégia elfogadása után valósultak/valósulnak meg (a Vajdasági Magyar Képtár, illetve a néptáncoktatók képzése, a Deszkára fel!, a NIDUS alapítvány projektuma és más programok). Néhány kivételtől eltekintve általában kétéves projektumokról van szó, és olyan intézményeknek, profi és amatőr egyesületek programjainak igyekeznek lehetőséget biztosítani, amelyek révén az egész vajdasági magyar kulturális élet gyarapodik, olyan csoportokat igyekeznek helyzetbe hozni, olyan elképzeléseket támogatni, amelyek egyébként elsikkadnának.
– A Magyar Nemzeti Tanács feladata, hogy aki értéket teremt, hagyományt őriz, örökséget véd, azt helyzetbe hozza – fogalmazott Lovas Ildikó.