2024. április 20., szombat

Nehéz a helyzet, de van megoldás

Dr. Vickó Ferenc: A páciens és az orvos közötti kommunikáció nem felel meg az elvárásoknak

A sajtó, a szakma és az állam képviselői egyetértenek azzal kapcsolatban, hogy a kraljevói Slobodan Lukić sebész meggyilkolása végső figyelmeztetés a társadalom számára. A bűncselekmény kapcsán ismét a közvélemény figyelmének középpontjába került az orvosok és az egészségügyi dolgozók helyzete, fizetésük kérdése, valamint a tény, hogy közülük egyre többen keresik boldogulásukat külföldön. Ugyanakkor a tragédia kapcsán azok is hangjukat hallatták, akik nem tartják megfelelőnek az egészségügyi ellátás minőségét, az orvosok munkához való hozzáállását.

A szakértők szerint az új kormányban az egészségügyi tárcának lesz az egyik legnehezebb feladata, hiszen már-már katasztrofálisnak nevezhető körülmények között vették át a terület irányítását. A téma kapcsán dr. Vickó Ferenc sebész szakorvossal, egyetemi docenssel, a Vajdasági Magyar Szövetség egészségügyi államtitkárjelöltjével beszélgettünk.

Hogyan értékeli az egészségügyben uralkodó helyzetet, illetve az orvosok helyzetét?

– Szerintem az egészségügy minőségének legjobb mércéje a páciensek elégedettsége. A helyzet egyértelműen nehéz és pillanatnyilag nem is tűnik úgy, hogy hamarosan javulás állna be. Ezen kell javítani, úgy, hogy a betegek és az egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó orvosok, valamint dolgozók is lássák a javulás felé vezető utat. Ha ez megvalósul, akkor mindannyiunk odaadásával előremozdíthatjuk a folyamatokat. Ez több és minőségibb munkát követel meg a dolgozóktól, a minisztériumnak pedig biztosítania kell az egészségvédelem terén alkalmazott normatívak módosítását, hiszen ezek segítségével tudjuk osztályozni és összevetni a dolgozókat, illetve stimulálni azokat, akik különösen jól teljesítenek.

Milyen felszereléssel dolgoznak?

– Ez a technológiai fejlődés százada, ennek köszönhető a legnagyobb előrelendülés az egészségügyben. Ugyanakkor a fejlődés állandó befektetéseket jelent, új gépeket, technológiát, eljárásokat. Ez a fő oka annak, hogy Szerbia lassan elveszíti a versenyt a többi európai országgal. Ésszerűen kell felmérni azokat a lehetőségeket, amelyek nem a lépésszerű fejlődést követik, hanem a legmodernebb technológiákat vezetik be a mindennapi praxisba.

Vannak-e lényegbeli különbségek az ellátásban az egészségügy három különböző szintjén?

– Erre a kérdésre a betegek tudnának legjobban válaszolni. Véleményem szerint nehezen összehasonlítható ellátások sora szerepel ezen a három szinten. Mindegyiken lehet javítani, a hangsúly azonban az első két szint minőségének javításán van. Ez lesz majd a kormány prioritása is.

Miért kell a pácienseknek olykor több évet is várniuk egy-egy szakorvosi vizsgálatra, és hogyan lehetne ezen változtatni?

– Feltehetőleg az olyan diagnosztikai és gyógyítási procedúrákról beszélünk, mint amilyen a mágneses rezonancia, a katéterizáció, vagy a sugárterápia. Ha mondjuk az NMR (mágneses rezonancia) gép maximális kapacitással működik naponta, akkor az egyedüli megoldás egy újabb beszerzése. Azt is fontos megemlíteni, hogy országos szinten nem létezik semmilyen koordináció a szabad kapacitások felméréséről. Jó, hogy a koordináció megteremtésével kapcsolatban már léteznek elképzelések. A szervezés kérdése is fontos, hiszen bizonyos kapacitások a megszokott munkaidőn kívül nem működnek. Az orvosok felelősségéről sem szabad megfeledkezni, hiszen vannak olyan orvosok, akik kérik a diagnosztikát, ám erre szemmel láthatólag semmi szükség.

Hogyan lehetne megakadályozni, hogy az egészségügyi dolgozók elhagyják Szerbiát?

– A megoldás egyszerű: biztosítsunk munkahelyet, nagyobb fizetést, jobb munkafeltételeket és továbbképzési lehetőséget.

Miben változtatná meg az orvosok helyzetét, ha elnyernék a hivatali személy státuszát?

– Egy napról napra növekvő gonddal lenne kevesebb az amúgy is túlterhelt munkanapban. A problémák sajnos kultúránk szintjével magyarázhatóak. Itt az egészségügyben dolgozókat sem kímélem. A páciens és az orvos, valamint az egészségügyi dolgozók közötti kommunikáció semmiféleképpen nem felel meg az elvárásoknak. Részünkről az a fő elv, hogy mi, egészségügyi dolgozók vagyunk a betegek miatt, nem pedig fordítva.

Hol, milyen területen kellene az egészségügyi minisztériumnak elkezdenie a problémák megoldását?

– Az alap a normatívák pontos megfogalmazása, hogy tudjuk: kinek, mit és mennyit kell dolgoznia egy bizonyos minőségi szinten. Emellett mindenféleképpen módosítani kell az egészségügy pénzelési módját is, úgy, hogy az elősegítse a takarékosságot, valamint minőségibbé tegye a szolgáltatást.

A Szerbiai Orvosi Kamara közleményben ítélte el Slobodan Lukić meggyilkolását. A kamara meglátása szerint bizonyítást nyertek eddigi sejtéseik, hogy az egészségügyi minisztériumnak hivatali státuszt kellene megítélnie az orvosoknak, valamint szorgalmaznia az orvosi szakmáról szóló törvény elfogadását. A minisztérium eddig folyamatosan elutasította kérésüket, áll a közleményben. A kamara felszólítja az illetékes tárcát, hogy támogassa és védje meg az orvosokat. Az újságírókat és a médiát pedig arra kéri, hogy tartsák magukat az etikai kódexhez és az orvosokról ugyanolyan mértékű objektivitással tudósítsanak, mint bármelyik másik szakma művelőjéről.