Még a katonai junta megdöntésének 40. évfordulója alkalmából megrendezett minapi ünnepség sem múlt el tiltakozás nélkül Portugáliában. Sokan nem ünnepeltek, inkább tiltakoztak a kormány takarékossági intézkedései ellen.
Az euróövezet több válságországához hasonlóan Portugália külföldi hitelt kényszerült felvenni az államcsőd elkerülésére. Az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) még 2011-ben állított össze számára mentőcsomagot, ebbe 78 milliárd euró került. A hitelt három évre adták, szigorú feltételekkel. A milliárdokért cserébe a portugál kormánynak sorozatos költségvetési megszorításokat, adóemeléseket kellett végrehajtania. Ez az állami kiadások csökkentésével, munkahelyek megszűnésével, a szociális programok visszafogásával, a lakossági életszínvonal csökkenésével, a fogyasztás visszaesésével, és rengeteg egyéb problémával járt.
A kőkemény megszorítások eredményt hoztak, s Portugáliának már nem kell új mentőhitelért folyamodnia, a pénzpiacokról is szerezhet hitelt. Ez áprilisban már sikerült is: a befektetők – eddigi legalacsony hozam és többszörös túljegyzés mellett – szétkapkodták a 750 millió euró értékben, önállóan kibocsátott tízéves portugál államkötvényeket.
A kormány a napokban hivatalosan is megerősítette: nem tervez második mentőcsomagot, jóllehet az idén 11–13 milliárd euró tartozást kell visszafizetnie. Pedro Passos Coelho miniszterelnök közölte: hazája teljesítette a 2011-ben jóváhagyott nemzetközi hitelprogram feltételeit, s ezért kilép a külföldi pénzügyi védőernyő alól. Az ibériai ország hivatalosan május 17-én int búcsút a mentőhitelprogramnak, hogy utána a piacokról finanszírozza (magas) államadósságát.
A jobbközép portugál kormány tehát követi az ír példát. Írország már 2013 decemberében (elsőként) lépett ki az EU és az IMF hiteleire szoruló euróövezeti tagállamok táborából, miután Brüsszel is megbizonyosodott arról, hogy a szigetország sikeresen teljesítette a hitelezők követelményeit, és képes megállni a saját lábán.
Lisszabon derűlátása megalapozott, hiszen a megszorítások eredményesnek bizonyultak, a gazdaság kezd magához térni és felgyorsulni. Népszerűtlen intézkedések még lehetnek, de az elmúlt évek kíméletlen megszorításai valószínűleg nem ismétlődnek meg. A kormányzati szigorra a költségvetés rendbetétele érdekében minden bizonnyal szükség lehet. A költségvetés GDP-arányos hiánya az idén ugyanis négy százalékon maradhat (az EU-ban legfeljebb három százalék engedélyezett), ám 2015-ben legalább 2,5 százalékra kellene mérsékelni. Az államadósság aránya viszont rendkívül magas, a GDP 128,8 százaléka, ezért jócskán le kellene faragni, hisz az EU-ban ennek az értéknek a felső határa 60 százalék lehet.
Elemzők viszont attól tartanak, hogy ha megszűnik a nemzetközi ellenőrzés, a kormány lazít a gyeplőn, holott még nem biztos, hogy az eddigi reformok elégségesnek bizonyulnak. Az IMF már megüzente Lisszabonnak: nem szeretné, ha a helyzet fokozatos rendeződése és a nemzetközi pénzügyi hitelprogramok lezárása után az állam ismét növelni kezdené a közkiadásokat. A portugál kormánytól ugyanakkor elvárja, hogy további munkaerő-, árupiaci és igazságszolgáltatási reformokat hajtson végre.
Portugália egyébként biztató helyzetben van, tavaly már kilábalt a recesszióból. Az ország központi bankja 1,2 százalékos gazdasági növekedést vár 2014-re, jövőre pedig 1,4 százalékos GDP-bővülést. Az IMF ugyancsak arra számít, hogy a portugál gazdaság 2014-ben 1,2 százalékkal növekszik, az óriási munkanélküliség pedig 15 százalékra mérséklődik.
