2024. április 25., csütörtök
A LABDARÚGÓ-VB-K TÖRTÉNETE, MONTEVIDEÓTÓL RIÓIG (13.)

Maradona és az Isten keze

Mivel Brazília, majd az 1985-ös katasztrofális, 20 ezer áldozatot követelő földrengés miatt Kolumbia is visszalépett a szervezéstől, Mexikó lett az első ország, amely másodszor is otthont adhatott a foci-vb-nek. 16 év után azonban a történet nem a brazil válogatottról, hanem Argentínáról szólt. Ők voltak azok, akik a legjobban viselték az éghajlati és magaslati viszonyokat, a vb hőse pedig Diego Maradona lett, aki úgy uralta a mezőnyt, mint korábban Pelé, és aki csapata második vb-győzelme során a tizennégy gólból ötöt lőtt és ötöt készített elő.

Ez azonban csak a Maradona-érem egyik oldala. A másik, amiről a L’equipe úgy fogalmazott, hogy félig angyal, félig ördög, az angolok elleni negyeddöntővel kapcsolatos. A leghíresebb meccsek között is helyet érdemelt csata tulajdonképpen négy perc alatt dőlt el. Az Azteca stadion közel 115 ezer nézője előtt Maradona az 51. percben Shilton kapussal ugrott a magas beadásra, s mindenki meglepetésére az alacsony játékmester fejelt a hálóba az árnyékra futó angol kapus előtt. Mint kiderült, dehogy fejelt, kézzel ütötte a labdát, csakhogy a bírók azt nem látták. Maradona utóbb, mivel a tv-felvétel bizonyította ravasz csínytevését, a találatot Isten kezének tulajdonította. Az 55. percben azután Maradona végképp megmutatta zseniális focista mivoltát. A labdát saját térfelén kapta, öt angolt kicselezve kígyózott be a 16-osba, Shiltont is elfektette, és a hálóba gurított. Ezen a meccsen Gary Lineker lőtte a szépítő gólt, ami számára vigaszként a torna gólkirályi címét jelentette.

A selejtezőben ismét részvételi csúcsot döntöttek, s ezúttal sokkal kevesebb volt a visszalépés, mint korábban. Európából a nevesebb távol maradók Csehszlovákia, Jugoszlávia, Svédország és Románia voltak, s a pótselejtezőben kiesett Hollandia is, akiket a szomszédos Belgium búcsúztatott az idegenben lőtt gólnak köszönhetően. A selejtezők egyetlen veretlenje Anglia volt, Skócia pedig Ausztráliával vívott interkontinentális minősítőt, és nyert. Afrikából a már vb-tapasztalattal rendelkező Algéria és Marokkó jutottak ki, Ázsiából pedig Dél-Korea és Irak. Kína ismét balszerencsés vesztes volt, hisz a sorsdöntő meccsen otthon veszített Hongkong ellen, ami Korea szekerét tolta.

Magyarország öt győzelemmel indult, és már nem számított, hogy a végén itthon veszített Hollandia ellen. Jugoszlávia három győzelemmel és két döntetlennel kezdett, a hajrában azonban idegenben kikapott Bulgáriától, itthon az NDK-tól és idegenben a franciáktól, és a csoport negyedik helyére csúszott le.

Az előcsatározásokban hat négytagú csoportban játszottak, s 16 válogatott jutott a második szakaszba. Ott nem volt hely a magyarok számára, akik súlyos 6:0-s vereséget szenvedtek a szovjetektől, legyőzték Kanadát, majd a franciáktól is kikaptak. A nagy meglepetést Marokkó keltette, amely 0:0-t játszott a lengyelekkel és az angolokkal, majd legyőzte Portugáliát. Csoportgyőztesek lettek a dánok is, akik 6:1-re verték Uruguayt és 2:0-ra a németeket. Nem sokáig örülhettek, hisz a nyolcaddöntőben Emilio Butragueńo négy góljával 5:1-re kaptak ki a spanyoloktól. Belgium a szovjeteket ütötte ki, a franciák a címvédő olaszokat, a németek pedig csak 1:0-ra Marokkót győzték le. A negyeddöntőben a már említett argentin–angolon kívül minden meccs 11-esekkel dőlt el. Az Európa-bajnok franciák a brazilokat győzték le, a rendes játékidő döntetlenjét pedig Joel Bats kapus biztosította, amikor kivédte Zico 11-esét. A németek azután Mexikót, a belgák pedig a spanyolokat győzték le a fehér pontról. Utóbbi meccs hőse az excentrikus kapus, Jean-Marie Pfaff volt. Az elődöntő már kevésbé lett izgalmas, hisz a belgák nem jelentettek gondot az argentinoknak, mint ahogyan a franciák sem a németeknek. Az előbbi meccsen ismét Maradona lőtt kettőt, a német találatokat pedig Brehme és Völler szerezték. Argentína tehát nyolc év után ismét döntőt játszhatott, a németek pedig zsinórban másodszor játszhattak a serlegért.

A németek arra építették a taktikát, hogy Lothar Matthäus szigorú ellenőrzés alatt tartja Maradonát, és nem engedi szóhoz jutni. A döntőben így Carlos Bilardo csapatának „névtelen” hőse, Jose Brown szerezte meg az argentin vezetést, akinek abban a pillanatban klubja sem volt. A második félidő elején Jorge Valdano növelte az előnyt. A németek nem csüggedtek, előbb Karl-Heinz Rummenigge, majd a 81. percben Rudi Völler talált be. Sokan drámai hosszabbítást vártak, ám mindössze három perc múltán Jorge Burruchaga zárta a találatok sorát.

A XIII. vb névjegye

Helyszín: Mexikó

Időpont: 1986. május 31. – június 29.

Részt vevő csapat: 24

Mérkőzések száma: 52

Helyezések: 1. Argentína, 2. Németország, 3. Franciaország, 4. Belgium

A döntő: Argentína–Németország 3:2

Gólkirály: Gary Lineker (Anglia) 6

Gólok száma: 132 (2,5 átlag)

Nézők száma: 2 394 031 (46 039 átlag)