A Függetlenség Ágazati Szakszervezet és a Szerbiai Önálló Szakszervezeti Szövetség május elsején békés tüntetést szervezett Belgrádban a szerb kormány által bejelentett megszorító intézkedések, a bércsökkentés és a közszférában való elbocsátások ellen. A szakszervezetek élesen bírálták az intézkedéseket és további tüntetésekkel fenyegetőztek. A munkaügyi miniszter szerint a tüntetésekkel nem lehet megoldani a jelenlegi gondokat.
A szakszervezetek élesen bírálták az intézkedéseket és további tüntetésekkel fenyegetőztek (Fotó: Beta)
Aleksandar Vulin munkaügyi miniszter pénteken reagált a május elsejei tüntetéssel kapcsolatban. Kiemelte, hogy megérti a tüntetők gondjait, de a tüntetésekkel nem lehet megoldani a jelenlegi problémákat. Szavai szerint nem a közszféra tehet a jelenlegi gondokról, de az állam két dolgot tehet csak, vagy még jobban eladósodik, vagy megszorító intézkedéseket vezet be. Kiemelte, hogy eljött az ideje az adósságok visszafizetésére, így az állam nem adósodhat el még jobban, ezért az egyetlen megoldás a spórolás.
– Emellett meg kellene tanulnunk adót is fizetni – mondta Vulin.
A megszorító intézkedések ellen május 1-jén, a munka ünnepén tiltakoztak Függetlenség Ágazati Szakszervezet és a Szerbiai Önálló Szakszervezeti Szövetség tagjai. A tüntetők Belgrádban a Nikola Pašić téren gyülekeztek, majd a tiltakozó séta után megkoszorúzták Dimitrije Tucović szerb munkásmozgalmi vezető emlékművét. A résztvevők a mai állapotokra, a munkások kiszolgáltatott helyzetére, a szegénységre, a társadalmi igazságtalanságokra, a dolgozók jogait megnyirbáló törekvésekre, valamint a magas munkanélküliségre mutattak rá.
– Hol tartunk mi ma? Szerbiában több mint 800 ezer munkanélküli van, több mint egy millió polgár él a szegénységi küszöb alatt. Tömegek élnek az adósság rabszolgasága alatt, a népkonyhák előtt mind hosszabb sorokban, az országban állandó félelem uralkodik attól, hogy mit hoz a holnap – olvasták fel a szakszervezeti kiáltványt.
Miután a rendezvényt felvezető Internacionálé dal elhangzott, a szakszervezeti vezetők felszólalása következett. Üzenetükben megfogalmazták, hogy május elseje nem április elseje:
„Semmi ok viccelődésre a mai tragikus állapotok láttán”.
Elsőként Belgrád város szakszervezetének elnöke, Vlada Andrić köszöntötte a jelenlévőket, majd a jelenlévőkhöz Ljubisav Orbović, az SZÖSZSZ elnöke szólt.
– Százhuszonnyolc évvel ezelőtt kiharcolták a nyolc órás munkaidőt, ma viszont azt követelik tőlünk, hogy tíz, tizenkettő, tizennégy órákat dolgozzunk, de csak nyolc óráért fizessenek – mondta Orbović.
A közvállalatok privatizációját is ellenezte és kiemelte, hogy a magánosítással Szerbiában megsemmisítettek mindent, amit a munkások évtizedeken át építettek.
– Mi származik a privatizációból? Több tízezrek elveszítik a munkahelyüket, csökkenek a fizetések, drágább lesz az áram és a közműdíjak is emelkednek – szögezte le Orbović és hozzátette, hogy Szerbia politikai életébe azok az emberek térnek vissza, akik 2000-ben olyan reformokat javasoltak, amelyek tönkretették a szerbiai gazdaságot.
A Függetlenség szakszervezet elnöke, Branislav Čanak felszólalásában üzente: ne a dolgozók megreformálásával kezdje az új kormány a tevékenységét, hanem először reformálja meg önmagát.
– Ha így folytatják, akkor minden nap az utcán leszünk és az evolúció helyett felkelést kapnak majd – mondta Čanak.
Beszéde elején a jelenlevőket úgy szólította meg, hogy „nem dolgozók, paraziták és csempészek” és megjegyezte, hogy a politikusok, akik „olyan szorgalmasak, mint a méhek”, így nevezik a dolgozókat.
– Huszonöt év kellett nekik ahhoz, hogy eladják mindazt, amit ezek a paraziták és nem dolgozók létrehoztak, – megalázó, hogy egyesek parazitáknak, nemdolgozóknak és csempészeknek nevezik az ország polgárait – és most tovább kell dolgoznunk, hogy teljen a zsebük. A politikusok olyan szorgalmasak, mint a méhek?! Ha így folytatják, minden nap az utcákon leszünk – üzente Branislav Čanak.
Véleménye szerint a szerbiai dolgozók helyzete olyan rossz, hogy értelmét vesztette a május elsejei ünnep. Hozzátette, hogy Szerbiában tavaly naponta átlagosan 196 munkahely szűnt meg és ez a tendencia ma is folytatódik.
Miután elhangzottak a beszédek, a tömeg, a kezükben tartva zászlókat és a plakátokat a sípokkal a szájukban, megkezdték békés tiltakozó sétájukat Belgrád utcáin, majd megkoszorúzták Dimitrije Tucović emlékművét. A szerb munkásmozgalmi vezető emlékművét Ivica Dačić kormányalelnök is megkoszorúzta és megjegyezte, hogy a munkások jogainak kérdése igencsak aktuális, ugyanis a munka ünnepén ugyanazok a gondok foglalkoztatják a modern világ munkásait, mint száz évvel ezelőtt. Végezetül megjegyezte, hogy a gazdasági fejlődés nélkül nehezen lehet harcolni a munkások jogaiért és a gazdaság talpra állításának intézkedéseit nem csak európai uniós jogokkal, hanem a szociális folyamataival is összhangba kell hozni.
