Arszenyij Jacenyuk kijelentette, hogy országa végre fogja hajtani az április 17-ei genfi megállapodásokat. Oroszországot ugyanakkor egy egész Európát fenyegető ukrajnai agresszió előkészületeivel vádolta.
Egy szovjet fejlesztésű – 1972-ben hadrenbe állított – és az ukránok által később korszerűsített Mil Mi–24 (NATO kódnevén: Hind) típusú támadó helikopter Szlovjanszk felett (Fotó: Beta/AP)
„A világ még nem felejtette el a II. világháborút, Oroszország viszont már a harmadikat akarja elindítani. Minden felelősség a moszkvai vezetőséget terheli az Ukrajna területén folyó erőszakért, a nemzetközi biztonság veszélyeztetéséért. Ez az az ország, amely megsérti az ENSZ alapokmányát, a kétoldalú kötelezettségvállalásainkat, és amely úgy viselkedik, mint egy állig felfegyverzett gengszter” – fogalmazott.
Szerinte Moszkva bűncselekményt követ el azzal, hogy „terroristákat” támogat Ukrajna területén. Felszólította a világközösséget, hogy egyesüljön az orosz agresszióval szemben, és kényszerítse rá Oroszországot kötelezettségvállalásainak teljesítésére.
Jacenyuk úgy véli, hogy Moszkva célja a május 25-ére kiírt ukrajnai elnökválasztás meghiúsítása, a kormány megbuktatása, majd az ország elfoglalása. Leszögezte, hogy Kijev ezek közül egyik tervüket sem engedi megvalósítani. „Minden eszközzel és módszerrel, amivel csak rendelkezünk, beleértve politikait, diplomáciait és katonait, azon leszünk, hogy megvédjük országunkat” – szögezte le a kormányfő.
MÁSODIK SZAKASZÁBA LÉPETT A „TERRORELLENES MŰVELET”
Folytatódik és a tervek szerint halad a terrorellenes művelet Ukrajna keleti részén – jelentette ki Mihajlo Koval ukrán ügyvivő védelmi miniszter pénteken Kijevben az újságíróknak. Szerhij Pasinszkij, az elnöki hivatal ideiglenes vezetője közben bejelentette, hogy második szakaszába lépett a terrorellenes művelet. E döntés értelmében Szlovjanszk városát teljesen bekerítik, ezáltal a szeparatisták nem jutnak kívülről erősítéshez, az ott tartózkodó „terroristákat” utána „megsemmisítik”. Egyelőre csak a város bekerítését tűzték ki célul, értesüléseik szerint ugyanis a szakadárok kórházakban és óvodákban „rendezkedtek be ellenállásra”.
Pasinszkij közölte még; Ukrajna inváziónak fogja tekinteni, ha az orosz csapatok átlépik a határt, és behatolnak Donyeck megye vagy bármely más ukrajnai területre.
Dmitro Timcsuk katonapolitikai szakértő tudni véli, hogy az orosz egységek elmúlt három hét alatt a határtól 200 kilométeren belüli övezetben 150–200 tüzérségi üteget, csaknem 700 harckocsit és páncélozott járművet, 220–230 légi járművet, továbbá körülbelül 50 ezer katonát vontak össze. Szerinte egyelőre nem mutatják támadási szándék jelét.
„KÉSZEK VAGYUNK HARCOLNI AZ OROSZOKKAL”
Ukrajna diplomáciai úton szeretné rendezni a helyzetet, de szükség esetén kész harcolni Oroszországgal – jelentette ki Andrij Descsicja ukrán külügyminiszter pénteken Prágában, az európai uniós Keleti Partnerség konferenciáján. Szerinte a békét Ukrajna keleti részén a genfi megállapodás megvalósításával lehetne biztosítani, de – állítása szerint; „oroszország sajnos semmit sem tesz annak érdekében, hogy a helyzetet megnyugtassa, és folytatja az ott működő szélsőségesek támogatását.”
RAKÉTAGRÁNÁT TALÁLTA EL A HELIKOPTERT
Rakétavetőből kilőtt gránát találta el a Mi–8-as típusú helikoptert, amely ennek következtében felrobbant pénteken a Donyeck megyei Kramatorszk városában – közölte az ukrán védelmi minisztérium. A robbanásnak nem volt áldozata, mert a helikopter a földön volt.
A Reuters tudósítója azt látta, hogy a robbanást követően füstoszlop emelkedett a magasba, miközben az ukrán egységek lezárták a területet. Helybeliek arról számoltak be, hogy lövéseket és három robbanást hallottak. Kramatorszk repterét az ukrán hadsereg tartja ellenőrzése alatt.
MEGSZAKADT A KAPCSOLAT AZ EBESZ-MISSZIÓVAL
Megszakadt a kapcsolat az EBESZ Donyeck megyében tartózkodó katonai ellenőrző küldöttségével – közölte az ukrán külügyminisztérium szóvivője. Szerinte nem kizárt, hogy a misszió tagjait Moszkva-barát szakadár fegyveresek ejtették foglyul. „Ha valóban ez történt, akkor botrányos bűncselekményt követtek el a terroristák, megsértve az EBESZ alapelveit, és Ukrajna erre megfelelő válaszlépést tesz” – hangsúlyozta.
A NYUGAT TOVÁBBI SZANKCIÓKAT HELYEZETT KILÁTÁSBA
Barack Obama amerikai és Francois Hollande francia elnök, Angela Merkel német kancellár, valamint David Cameron brit és Matteo Renzi olasz kormányfő újabb szankciók lehetőségét vetette fel Oroszországgal szemben – közölte pénteken a francia elnöki hivatal. A nyugati vezetők telefonon egyeztettek egymással, és gyors reakcióra szólították fel a G7 csoportot. Azt is hangsúlyozták, hogy „Oroszországnak a Genfben tett kötelezettségvállalásoknak megfelelően hozzá kell járulnia a helyzet oldásához.
