Lengyelországban már ma befejeződik a hét derekán kezdődött nagyszabású gyakorlat, amelyen az illetékes szolgálatok mintegy 1700 tagját az ukrajnai válság kiéleződése esetén kialakuló rendkívüli helyzetre készítik fel. A háromnapos művelet egyik fő célja az illegális külföldi (értsd: az Ukrajnából) menekülők nagy tömegeinek befogadása és elhelyezése.
A menekültválság megoldására történő lengyel felkészüléssel párhuzamosan négy másik uniós, egyszersmind NATO-tagországban hadgyakorlat is kezdődött. Az egyhónaposra tervezett manőverekbe, amelyeket Észtországban, Lettországban, Litvániában és Lengyelországban tartanak, amerikai katonák is bekapcsolódnak. Uncle Sam hatszáz katonáját irányítja a négy országba, ahol a hadgyakorlatokat az ukrán válság miatt rendelték el.
A nem NATO-tag Ukrajnával szomszédos Lengyelországba 150 amerikai ejtőernyőst vezényeltek olaszországi támaszpontjukról, a három balti országba, amelyek korábban a Szovjetunió részét képezték, pedig az USA további 450 katonája érkezik, legkésőbb hétfőig. John Kirby ellentengernagy, az amerikai védelmi minisztérium szóvivője szerint az amerikai csapatok a hadgyakorlat után is a négy országban maradnak. Idén egészen biztosan. Kirby közölte: a NATO további hadgyakorlatokat is tervez a térségben.
A katonai szövetség a múlt héten már tett egy fontos óvintézkedést is: az ukrán válság miatt a Balti-tengerre csoportosította át gyors reagálású egységeinek egy részét. A Földközi-tengerre szintén érkeznek majd NATO-hadihajók, a szövetség kelet-európai tagországainak némelyikében pedig fokozzák a légi megfigyelést és felderítést.
Európa keleti felén komoly aggodalmat váltott ki a Krím annektálása Oroszország részéről, ahogyan a (Moszkvából szított) kelet-ukrajnai válság is, amely továbbra is orosz katonai beavatkozással fenyeget. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter erre szerdán egyértelmű utalást is tett, amivel azonnal kiváltotta a NATO aggodalmát. Ukrajna forrongó, keleti határa mentén a szomszédos Oroszország már legalább 40 ezer katonát vonultatott fel. Moszkva szerint gyakorlatozás céljából. Kijev és a Nyugat attól tart, hogy ezek a csapatok az orosz többségű kelet-ukrajnai területek megszállásra készülnek.
A balti országokban is jelentős orosz kisebbség él. Az ottani kormányok szintén attól tartanak, hogy a helyi oroszok képviselői Moszkvától kérnek majd (katonai) segítséget, ahogyan ez a Krím esetében is megtörtént. A félelem nem alaptalan, hiszen április 26-án Észtországban az elszakadáspárti oroszok tüntetésen akarják követelni népszavazás kiírását az Oroszországhoz csatlakozásról. (A balti államok közül Észtországban él a legkisebb orosz közösség: a lakosság 25 százalékát alkotják.)
Az Észtországban, Lettországban, Litvániában és Lengyelországban megkezdett katonai gyakorlat hivatalos célja, hogy a Krím orosz bekebelezése után kinyilvánítsa az USA támogatását és elkötelezettségét szövetségesei iránt. A kelet-európai tagországok megnyugtatását szolgáló akciókat és műveleteket Moszkva élesen bírálja, és ellenségesnek tartja azokat.
A NATO a Fekete-tengeren is hadgyakorlatra készül. A nyárra tervezett katonai programba ukrán és esetleg más, szövetséges hadihajók kapcsolódnának be. Ennek kapcsán – elsőként az orosz médiában – a héten felröppent egy álhír is, mely szerint a gyakorlaton amerikai harci delfineket és oroszlánfókákat is bevetnek. Ed Budzyna, az amerikai haditengerészet illetékese azonban cáfolta a sajtóinformációt.
Delfineket katonai célokra egyébként csak a kaliforniai San Diegóban és a krími Szevasztopolban képeznek ki. A szevasztopoli központ a Krím márciusi annektálása óta az orosz haditengerészet felügyelete alatt áll.
