A kis- és középvállalkozások fejlesztését támogató magyarországi Wekerle-tervhez kapcsolódó délvidéki tervet, a vajdasági magyarság gazdasági és térségfejlesztési programját mutatták be tegnap Újvidéken, a Wekerle Vállalkozói Kör szerda esti találkozóján.
A nemzeti egységben gondolkodó Wekerle-terv az egész Kárpát-medencére vonatkozik, de a regionális jegyek figyelembevételével készítették az ötletgazdák, és azzal az igénnyel, hogy hozzá kapcsolódóan az egyes országokban élő magyar közösségek maguk is megfogalmazzák saját gazdaságfejlesztési terveiket. Erdélyben már elkészült a Mikó Imre Terv, Dél-Szlovákia gazdaságfejlesztési terve, a Baross Gábor Terv úgyszintén formát öltött, mint ahogy a kárpátaljai magyarság saját gazdaságfejlesztési programja is. Befejezés előtt áll a vajdasági magyarság gazdasági és térségfejlesztési programja is, elkészítését a Vajdasági Magyar Szövetség vállalta fel. Ezek a regionális tervek szervesen integrálódnak majd a magyarországi Wekerle-tervben.
A találkozót Csóré Róbert, a Kárpát Régió Üzleti Hálózat újvidéki irodavezetője nyitotta meg, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy ez a rendezvény a legjobb alkalom arra, hogy a vállalkozók maguk is elmondják elképzeléseiket, észrevételeiket, amelyek még beépíthetők a majdan elkészülő operatív programba. Erre a bemutatót követően mód is nyílott, előtte azonban – a helyi ízeket, jellegzetességeket ismertető, kapcsolódó program keretében – a Harmath Wine's borászattal ismerkedhettek meg a jelenlévők, és a kiváló szerémségi szőlőkből érlelt borokat is megízlelhették.
A vajdasági magyarság gazdasági és térségfejlesztési tervét dr. Nagy Imre egyetemi tanár ismertette, aki elmondta, hogy kezdetben egy öttagú szakértői csoport végezte el a helyzetértékelést, majd egy harminctagú munkacsoport kétnapos műhelymunka során készítette el a stratégiát Hajdújáráson. Itt végezték el a SWOT-elemzést. Komoly vita tárgyát képezte, hogy konkrétan mely területeket ölelje fel a terv. Sokan azt az elvet képviselték, hogy egész Vajdaságot, de mivel a tartománynak megvan a maga gazdaságfejlesztési stratégiája, ezt végül elvetették. Három körzet, Észak-Bácska, Észak- és Közép-Bánát területére vonatkozik a fejlesztési stratégia, ahol a tömbmagyarság él. Ez azonban nem jelenti azt, hogy kizárják a szórványmagyarságot, fölkerülnek a térképre a nyugat-bácskai és a dél-bánáti magyarlakta települések, még a szerémségi Maradék is. Ezenkívül három községet, Óbecsét, Szenttamást és Temerint is felöleli a gazdaságfejlesztési stratégia, mivel mindháromnak fejlett a mezőgazdasága.
A terv európai uniós elvek szerint készült, amelyet a szerbiai regionális fejlesztési tervre, illetve a vajdasági fejlesztési koncepcióra építették rá mint alapokra. A helyzetértékelésben a klasszikus gazdasági vonalat követték, figyelembe véve a sajátos mezőgazdasági és természeti erőforrás adottságokat.
Öt stratégiai célt fogalmaz meg a gazdaságfejlesztési terv. Ezek: a magas hozzáadott értékű élelmiszer termelés megszervezése; a kedvező természeti adottságokra és kultúrtörténeti értékekre hagyatkozó turizmus és a hozzá kapcsolódó gazdaság fejlesztése; szakképzésen alapuló innovációorientált termelés, azaz a tudásalapú vállalkozások kialakítása; a piacvesztés megakadályozása a természeti erőforrások megőrzése mellett; a vajdasági magyarság elvándorlásának a megakadályozása.
Dr. Nagy Imre a bemutató során számos konkrét példával támasztotta alá, hogy mely területeken mit kell előmozdítani. Fontosnak nevezte többek között a szerb nyelvtudás fejlesztését a fiatalok körében, a szélvédő erdősávok létesítését a humuszréteg megőrzése végett, az uniós mezőgazdasági támogatások nyújtotta lehetőség kihasználását, a gyógyturizmus fejlesztését, a falugazdász hálózat működtetését és a helyi kis- és középvállalkozói kapacitás hasznosítását azzal, hogy megkapják ehhez a kellő lendületet, amihez a Wekerle-terv is komoly segítséget nyújthat.
Az európai uniós támogatások hasznosulása szintén egyfajta vezérfonal lehet, ugyanis a nyertes uniós pályázatok útmutatóul szolgálhatnak, hogy mely területeken van esély a fejlesztésre.
