Görögország a következő években még óriási kihívásokkal fog találkozni, hosszú utat kell megtennie, hogy visszazökkenjen a válság előtti kerékvágásba. Ez a lényege annak az üzenetnek, amelyet Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az euróövezeti pénzügyminisztereket tömörítő Eurócsoport (Eurogroup) vezetője fogalmazott meg. A holland miniszter azután fejtette ki a véleményét, hogy Görögországnak április 10-én sikerült a nemzetközi pénzpiacokon állampapírokat eladnia, vagyis hitelt szereznie.
Az euróövezeti válságországot, amely hat éve küzd a recesszióval, eddig ugyanis az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hiteleiből tartották életben. Az unió és az IMF két mentőcsomagban összesen 240 milliárd hitelt hagyott jóvá a csőd szélén botorkáló Görögországnak, amely az összeg nagy részét már felhasználta.
A hitel futamideje az év végén lejár, ezért több elemző már jó ideje arról beszél, hogy Athénnak további külső pénzbeli segítségre lesz szüksége. Az IMF-ben is úgy ítélik meg, hogy Görögországnak a következő két évben valószínűleg további hitelre lesz szüksége az eurózónától, annak ellenére, hogy sikeres volt visszatérése a kötvénypiacra. Más szakértők, a görög kormány, és athéni politikusok tagadják ezt.
Az államcsődközeli helyzet és a fuldokló gazdaság miatt felhalmozódott problémák következtében a pénzpiacokon annyira megromlott a bizalom Athén iránt, hogy az utóbbi években nem, vagy csak rendkívül magas kamat mellett szerezhetett volna pénzt a magánhitelezőktől. A válságkezelésben elért eddigi görög eredményeknek köszönhetően a pénzpiacok – ezt az áprilisi államkötvény-aukció is bizonyította – már bátrabban hiteleznek Athénnak.
Az adósságválság elleni küzdelem sikereit Angela Merkel is megdicsérte, amikor április 11-én Athénba látogatott. A német kancellár, akinek a kormánya az utóbbi öt évben a legtöbb hitelt nyújtotta a válság sújtotta Görögországnak, a méltatások mellett újabb ajánlásokat is megfogalmazott. Ezek lényege: Görögországnak folytatnia kell a (strukturális) reformokat, amihez Merkel német segítséget is ígért.
Antonisz Szamarasz görög miniszterelnök megerősítette, hogy kormánya folytatja a reformokat, amelyek az elmúlt néhány évben alaposan felforgatták az egész országot. Szamarasz szintén cáfolta, hogy Athénnak szüksége lenne egy új, immár harmadik mentőhitelre.
Az Eurogroup vezetőjeként Jeroen Dijsselbloem is úgy véli, hogy Athénnak egyelőre ugyan nem kell új mentőcsomag, de a rendkívül magas államadósság miatt Görögországnak a következő években még sok kihívással kell megbirkóznia. A holland pénzügyminiszter ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy Athén visszatérése a nemzetközi pénzpiacokra még nem jelenti azt, hogy megoldódnak Görögország gondjai.
Gondból és megoldásra váró problémából valóban sok van. A nemzetközi hitelekért cserébe vállalt szigorú kormányzati megszorítások miatt Görögországban cégek sokasága ment tönkre, emberek hatalmas tömegei veszítették el munkájukat (az állástalanok aránya továbbra is rendkívül magas, csaknem 26,7 százalékos), csökkent a lakosság életszínvonala, megroppant az egészségügyi és szociális ellátási rendszer, megszaporodtak az öngyilkosságok…
A kormány arra számít, hogy az idén már csillapodik a válság, és hat kínkeserves év után befejeződik a recesszió. Az idei költségvetés már 0,6 százalékos gazdasági növekedést remél, és azt, hogy a GDP-arányos államadósság a 2013-as 175,5 százalékról 174,8 százalékra mérséklődik. A költségvetési törvény szerint 2014-ben a munkanélküliség növekedése is megáll, de továbbra is nagyon magas, 24,5 és 25,5 százalék közötti lesz.
A Szamarasz-kabinet azt is jelezte, hogy az idén már nem készül sem a jövedelmek további csökkentésére (a válság kezdete óta a görögök elveszítették jövedelmük csaknem 40 százalékát), sem új adók bevezetésére. Ha mégis erre kényszerítenék, ez a változás – Athén szerint – társadalmi robbanáshoz vezethetne.
