2024. március 29., péntek

Szabadulhatnak a vérfürdő okozói

Líbiában még csak kezdeti szakaszáig jutott a Kadhafi-korszak több fontos tisztségviselőjének és személyiségeinek bírósági tárgyalása. Az arab tavasz diktátorbuktató eseménysorozat első állomásának számító Tunéziában azonban a napokban már jogerős és elmarasztaló ítéletet hirdetett a katonai bíróság a hatalmától megfosztott előző (Ben Ali-féle) rezsim több fontos tagja ellen indított perben. A bírák a 2011 januárjában megbuktatott Ben Ali államfő több bizalmi emberét ítélték el. Döntésük azonban megosztotta a társadalmat és a pártokat is.

A bíróság ugyanis egyenként három év börtönbüntetést szabott ki arra a három vádlottra, akiket felelősség terhel azért, hogy a Ben Ali (és családja) önkényuralma ellen 2011 decemberében kirobbant népi felkelés idején csaknem háromszáz tüntető meghalt. Minthogy a három elítélt – nevezetesen: Rafik Belhadzs Kászem ex-belügyminiszter, valamint Ali Szeriáti, az elnöki gárda és Dzsalál Búdríga, a különleges rendőrségi egységek volt parancsnokai – 2011 vége óta rács mögött van, az őrizetben eltöltött időt figyelembe véve néhány héten belül akár már szabadulhat is.

Ez a lehetőség, és az enyhének tartott ítélet rendkívül felháborította a Ben Ali elűzése után tartott parlamenti választáson győztes, de a hatalmat tavaly decemberben szakértői kormányra átruházó iszlamista En-Nahda párt parlamenti képviselőit. A párt honatyái máris az ügyek újratárgyalását sürgetik, abban a reményben, hogy a vérfürdő okozói szigorúbb büntetést kapnak. Több más politikai erő szintén egyetért a perújrafelvétellel, de a tárgyalást polgári bíróságra bízná.

Szakértők szerint három évvel Ben Ali megbuktatása után ez a sokat bírált bírósági ítélet arra utal, hogy Tunéziában akad még épp elég tennivaló a jogrendszer és az igazságszolgáltatás átalakítása körül. A január végén hivatalba lépett szakértői kormány még mindig a demokrácia kiépítésén dolgozik, és a jelekből ítélve egyéb elfoglaltsága miatt nem jutott elég ideje az igazságügyi rendszer reformjára.

A független szakemberekből álló – huszonegy tagú – kormánynak, élén az 51 éves Mehdi Dzsomaa miniszterelnökkel, egyik kiemelt feladata (a válságkezelés mellett), hogy felkészítse Tunéziát az elnök- és parlamenti választásra. Ebben az átmeneti időszakban szintén a prioritásai közé tartozik a közbiztonság növelése, a politikai és szociális feszültségek csökkentése, nem utolsósorban pedig a nehéz gazdasági helyzet javítása.

A tunéziai gazdaság a 2011-es forradalom óta botladozik, nagy a munkanélküliség, egyre drágább a megélhetés, aminek fő oka az élelmiszerárak emelkedése. A kormány az utóbbi bő egy évben összesen 3,2 milliárd dollár hitelt kapott a Világbanktól, a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) és az EU-tól.

A külső hitelezők a pénzügyi segítségért cserébe megszorításokat várnak el az észak-afrikai ország kormányától. A népszerűtlen intézkedések azonban visszaüthetnek. Erre abból is következtetni lehet, hogy 2013 végén a gépjárműadó megemelésének hírére erőszakos tiltakozások söpörtek végig az országon, s akkor emiatt a kormány kénytelen volt visszakozni.