2024. április 19., péntek

Hogyan költötték a horgászok pénzét?

Szemelvények a Ribolovački savez Vojvodine Halászati és Vízkihasználási Kft. évi közgyűlési anyagából és egyéb dokumentumokból

Április 5-én Újvidéken megtartotta évi közgyűlését a Vajdasági Horgász-szövetség. A vizekkel gazdálkodó Ribolovački savez Vojvodine Halászati és Vízkihasználási Kft.-nek ez a közgyűlés az alapítója. A szövetség elnöki tisztje, és a vállalat igazgatói funkciója statútumbelileg csatolt, így mind az elnökit, mind az igazgatóit ugyanaz a személy tölti be. A vállalat a közgyűlésnek mint alapítónak nyújt be jelentést, és azt a közgyűlés küldöttei vitatják meg. Az elnöklő szerint a közgyűlés megtartásakor a szövetségnek 128 tagja volt, az ülésen 66 küldött jelent meg, tehát határozatképes volt. A küldöttek a jelentést elfogadták.

Nincsenek arra vonatkozó adatok, hogy a 66 küldött mennyi horgászt képviselt – az évnek ebben a szakaszában ezt még nem lehet tudni, sokan még csak ezután váltanak engedélyt, és válnak egyesületi tagokká –, ezért csupán feltételezzük, hogy az érintett horgászok száma a főidényig több ezres nagyságrendű lesz. Tekintettel arra, hogy a 66 küldött igen nehezen – vagy sehogyan sem – tudja tájékoztatni a tagságot a horgászok pénzének elköltéséről, a közgyűlés anyagából közlünk szemelvényeket.

Ennek során mellőzzük a bevételi források részletes ismertetését, csupán azt hangsúlyozzuk, hogy a kft. bevételének legnagyobb részét – 73,4 százalékát – a rekreatív horgászengedélyek forgalmazása révén valósítja meg. Ami természetes is. A horgászok pénzéről lévén szó, meggyőződésünk, jogukban áll tudniuk, mire megy az el.

Mindenki számára világos – a szövetség elnöke, aki egyúttal a kft. igazgatója is, számtalanszor elmondta –, hogy a vízkezelő munkájáról halőrszolgálatának hatékonysága tanúskodik. Egyezünk!

Hogy a halőrszolgálat hatékony lehessen, tagjainak a terepet kell járniuk, ez sok üzemanyagot igényel, amit a pénzügyi jelentés is alátámaszt; erre a tételre közel négymillió dinár ment rá. Csupán azt furcsálljuk – könyvelési követelmény? –, miért kellett az üzemanyag-költségeket négy külön tételben kimutatni... (1. ábra)

A vállalat ügyvitelének stabilizálása érdekében foganatosított júniusi megszigorító intézkedésekkel – erről a tagságnak eljuttatott körlevél is tanúskodik –, csökkentették a fizetéseket és egyéb kiadásokat nyirbáltak meg, emellett csökkentették a halőrök munkaidejét is. A munka hatékonysága érdekében ugyanakkor a halőrszolgálat rendelkezésére álló üzemanyag-mennyi­séget – nagyon helyesen! – szinten tartották. Ezek az intézkedések pozitív pénzügyi mérleget eredményeztek, hangzott el a közgyűlésen. Arról viszont nem esett szó, hogy a halőrök konkrétan(!) miért fogták perbe a kft.-t.

Amikor a mai ember milliós összegeket hall, azonnal gyanút fog. Adott esetben ez teljesen felesleges, rendszeresen járva a terepet ennyi üzemanyagot el lehet fogyasztani. Mivel a szóban forgó jelentés ennek mikéntjéről nem szól, ezért az egy évvel korábbi beszámolót vettük elő, amely részletesen foglalkozik a témával. (2. ábra)

Ebből kiolvasható, hogy a 17 hivatásos halőr [...] autókkal 75 000, vízi járművekkel 120 000, gyalogosan pedig 20 000 kilométert tett meg. Tehát gyalogosan félszer, autókkal 1,875-ször, és csónakokkal járva a Tiszát kereken háromszor körbehajózták bolygónkat az egyenlítő mentén. Számtanilag és gyakorlatilag is lehetséges.

Ugyancsak eljutott hozzánk egy dokumentum másolata, amely arról szól, hogy 2012-ben a halőrszolgálat revizora egymaga 1 785 788 dinár értékű üzemanyagot használt el. Tekintettel arra, hogy nem közgyűlési anyagról van szó, az egész minden bizonnyal rosszindulatú híresztelés. Ekkora üzemanyag-fogyasztás ilyen munkakörben csupán számtanilag lehetséges, gyakorlatilag aligha. Ugyanakkor az sem valószínű, hogy az éber odafigyeléséről elhíresült kft. álló éven át ne figyelt volna fel ilyen méretű tékozlásra, és állítólag csak a következő év februárjában rea­gált... nem tudjuk, hogyan. Nyilván koholmányról van szó, ezért ábrával nem illusztráljuk, és részleteiben sem foglalkozunk vele.

A felügyelőbizottság tagjainak kifizetett terítésekkel azonban igen. Ezt a bizottságot tizenkét személy alkotja és a pénzügyi jelentés szerint tavaly 2 668 109 dinárt fizettek ki nekik, ami magába foglalja az útiköltségeket és a járulékokat is. Számoljunk! Fejenként kb. 18 000 dinár, mínusz a járulékok. Havonta! Ennyi pénzért „felügyelik” az RSV Kft. munkáját. Hogy miből és mennyiből áll ez a munka? A közgyűlés anyagában szereplő felügyelőbizottsági jelentés szerint tavaly 9 (kilenc) gyűlést tartottak. Fejenként tehát – járulékostul, útiköltségestül – kb. 24 700 dinár egy gyűlésen való megjelenésért!

Alakult így annak ellenére, hogy a már említett júniusi körlevél szerint – amely a halőrök munkaidejének a megfelezéséről ír – tartalmazza azt is, hogy a vállalat ügyvitelének stabilizálása érdekében leállították a felügyelőbizottság tagjainak járó juttatások folyósítását. A pénzügyi jelentésből viszont kiolvasható, hogy utóbb erre – a tavaly elfogadott pénzügyi terv értelmében – mégis sor került. A halőrök azonban továbbra is „félmunkaidőznek”. Ennek alapján felmerül a kérdés: Érvényes-e továbbra is, hogy a vízkezelő munkájáról a halőrszolgálat hatékonysága tanúskodik, vagypedig immár a felügyelőbizottság tagjainak juttatott összeg nagyságával mérik ezt?

A számoszlopokból a sokszámjegyű számok ki szoktak lógni. Az adott anyag esetében ez történik az ügyvédi szolgáltatásokért kifizetett 1 150 464 (4. ábra), valamint a bírósági és egyéb illetékekként fizetett 818 435 (5. ábra) dinárral. Összesen közel kétmillió. Ugyanakkor a perekből befolyó összeg 159 391 dinár, tehát közel egymillióval kevesebb, mint amennyi az ügyvédi szolgáltatásokra ment el.

Ugyancsak futólag akad meg a szem egy rövidebb számon: szakfolyóiratokra évi 108 984 dinár (6. ábra). Ennyit olvasnának?

És következik egy ugyancsak ilyen rövid, hatszámjegyű szám: 570 368. Ennyit költött a RSV Kft. halivadék beszerzésére (7. ábra). Igaz, a kiadások lajstromában ezt az első helyen említi. Pedig az összeg ötször kisebb, mint amennyit a felügyelőbizottság tagjai kaptak, és töredéke a legnagyobb kiadások összegének. Az alapvető számtani műveletek egyértelműen kimutatják, hogy halivadék beszerzésére a kft. összbevételének 1,65 százalékát költi. Összehasonlítva ezt a felügyelőbizottság tagjainak juttatásával: a horgászok pénzéből a halasításra fordított egy dinár után öt megy... tizenkettő magánzseb irányába.

Ugyancsak futólag... Értesüléseink szerint két felügyelőbizottsági tagtól anyaegyesületük írásban megvonta a bizalmat...

A jövő évi tervet taglaló részben olvasható „...az előző évi terv értelmében folytatott bírósági eljárás nyomán fél milliót kellett kifizetnünk a szennyezőknek. Értelmetlen, de valóságos. Kérdés, mennyire érdemes az állami tulajdont képező halállományért küzdeni, ha maga az állam nem érdekelt ebben.” Arról a perről volna-e szó, melyben az „állami tulajdont képező elpusztult halért” a kft. magának követelt pénzt, és amelyet felperesként – úgy tűnik – elveszített?

Az ismertetett számadatokat tényként kell elfogadni, a közgyűlés anyagából valók. Tiszta ügyről van szó, a jelentéseket a közgyűlés elfogadta.