2024. március 28., csütörtök

A józan ész és emberi jóság vezessen

Történészek előadásai által emlékeztek a holokausztra Szabadkán

A holokauszt hetvenedik évfordulója alkalmából a Szabadkai Zsidó Hitközség egy konferenciát szervezett Szabadkán, melyen az előadók a levéltári iratok kutatása alapján próbálták feltérképezni az akkori eseményeket. 1944-ben mintegy négyezer szabadkai és környékbeli zsidót deportáltak a haláltáborokba, s mint elhangzott, ez volt a város történetének egyik legnagyobb tragédiája, melynek a mai napig érezhetjük a következményeit.

Fotó: Molnár Edvárd

Fotó: Molnár Edvárd

Szabados Róbert, a Szabadkai Zsidó Hitközség elnöke a megjelenteket köszöntve elmondta, amilyen halkan jött, olyan halkan tovább is ment a holokauszt áldozatainak emlékére berendezett marhavagon, melyet mintegy kétezer szabadkai tekintett meg az elmúlt napokban. Szabadka a hatvanharmadik város volt, melyet ez az utazó múzeum meglátogatott, s a vagon látványa mindenkit megrázott, aki megtekintette.

– A kiállítás célja, hogy megismerjük az akkori eseményeket, s ez különösen a fiatal generációk szempontjából fontos, hogy a jelenben felismerjék az ideológia jeleit, programjait, melyek hasonló eseményekhez vezethetnek. 1944. június 16-án a bezárt ajtajú vagonok egy korszak végét jelentették azoknak, akik odabent voltak, de azok számára is, akik a városban maradtak. Sosem tudtam elképzelni, milyen lehetett a másnap, mint ahogy magyarázatot sem találtam az elhomályosult kollektív tudatra, melyben a jó és a rossz fogalmát tévesen értelmezték. Ha megpróbáljuk feltárni ennek gyökereit, és minden erőnkkel azon dolgozunk, hogy az emberekben lévő józan ész és jóság vezessen, a jövő generációit mentesíthetjük attól, hogy ezekkel a kérdésekkel szembe kelljen nézniük.

Plank Zoltán, Magyarország szabadkai főkonzulátusának konzulja úgy fogalmazott, az idén a magyarországi vészkorszak legszörnyűbb fejezetének, a magyar zsidóság deportálásának hetvenedik évfordulójára emlékeznek, mely Bácskát is érintette, s ez volt a magyar nemzet egyik legnagyobb tragédiája.

– A tragikus 1944-es események megismertetésére, és a magyarországi zsidó szervezetek javaslatára Magyarország kormánya létrehozta a magyar holokauszt 2014 emlékbizottságot, az idei évet pedig a magyar holokauszt emlékévének nyilvánította. A magyar zsidóság magyarként és magyar állampolgárként a magyar nemzet része volt. Egyik oldalról egy tudatos politikai együttműködés, másik oldalról pedig a társadalom közönyének eredményeként mégis odaveszett a vidék zsidóságának zöme, köztük fájóan sok gyermek. Az emlékév annak a tragédiának a hangsúlyozását jelenti, hogy mit veszített a magyar nemzet társadalmi, kulturális, tudományos és morális értelemben a zsidóüldözések következményeként. A nemzetet ért veszteség hangsúlyozása a 21. századi emlékezés fő üzenete.

A konzul még kiemelte, ez az év a nemzeti szembenézés és bocsánatkérés ideje, s az emlékév kiemelt figyelmet fordít a holokauszt gyermekáldozataira, így létrehozzák majd az egykori Józsefvárosi pályaudvaron a Holokauszt Gyermekáldozatainak Emlékhelye Európai Oktatási Központot is, számos programot, konferenciát szerveznek, s a zsidó kultúra felélesztése végett felújítanak több zsinagógát, többek között támogatják a szabadkai Zsinagóga felújítását is.

Maglai Jenő, Szabadka polgármestere szerint a konferencia célja, hogy megemlékezzünk a szörnyű eseményekről, valamint hogy levonjuk a következtetéseket az eseményekből és kapcsolatba hozzuk a mai eseményekkel.

– A holokausztot intő példaként kell bemutatni, hogy egy társadalomnak milyen irányban nem szabad elmozdulnia. A szabadkai zsidóságot a történelemkönyvek először 1712-ben említik. A 19. század végétől a 20. század közepéig volt a zsidó közösség virágkora, amikor ez a közösség mintegy négyezer lelket számlált, és sok vonatkozásban Szabadka húzóerejét képezte. A holokauszt arról szól, hogy egy állam, egy nemzet megengedi magának, hogy szervezetten, előre eltervelve, az állami apparátus teljes felhasználásával leszámoljon, üldözze, elpusztítsa egy népcsoport tagjait. Nem tudunk elégszer emlékezni ezekre az eseményekre, mert arra figyelmeztetnek minket, hogy a mai világban, a mi környezetünkben is újra és újra felütheti a fejét a gyűlölet, a közösség és az állam részéről tanúsított közömbösség pedig nem megengedhető – intett a polgármester.