Az Aleksandar Vučić potenciális kormányfő által szombaton bejelentett, fájdalmasnak nevezett reformok kapcsán Jorgovanka Tabaković bankkormányzó arról biztosította a közvéleményt, hogy a Szerbiai Nemzeti Bank támogatni fogja ezek végrehajtását. Ez nem azt jelenti, hogy bárki is vissza fog élni a monetáris politikával, hangsúlyozta Tabaković, mondván: az elmúlt majdnem két évben a szerb kormány soha nem kísérelt meg nyomást gyakorolni a központi bankra. Az SZNB biztosítja a dinár árfolyamának stabilitását, azt senkinek az érdeke nem befolyásolhatja, emelte ki Tabaković, aki hiszi, hogy a jegybank az árak stabilitását is képes lesz megőrizni.
Pavle Petrović, a Költségvetési Tanács elnöke szerint a nyugdíjrendszer reformjáról keveset beszélnek az illetékesek, pedig a reformfolyamatok középpontjában ennek kellene állnia. A nyugdíjrendszer reformja sürgős, hiszen a nyugdíjak jelentik a legnagyobb kiadást az ország számára. A nők nyugdíjkorhatárát 60 évről 63 évre kellene kitolni, vagy kiegyenlíteni a férfiak nyugdíjkorhatárával, ami 65 év, értékelte Petrović, majd elmondta: az is gond, hogy Szerbiában túlságosan jellemző az idő előtti nyugdíjaztatás. A nyugdíjrendszer reformja után a közvállalatok kérdése a legégetőbb, véli a Költségvetési Tanács elnöke, mert mint kifejtette: a közvállalatok rendkívül befolyásolják Szerbia közadósságának a növekedését.
A szakszervezetek részéről először Ljubisav Orbović, a Szerbiai Önálló Szakszervezetek Szövetségének elnöke értékelte a kilátásba helyezett reformokat, mondva: pozitív elképzelés, hogy karcsúsítanák a közszférát és közben a magánszférát erősítenék, ám nem világos, hogy ezt miképpen fogja kivitelezni a kormány. Valóban az a kulcs, hogy a közszférában munkahelyek szűnjenek meg, a magánszférában pedig munkahelyek nyíljanak, ugyanakkor utóbbi megvalósulása egyelőre nehézkesnek tűnik, magyarázta Orbović.
– Szakszervezetünkben úgy véljük, hogy először a magánosított közvállalatok átszervezését kellene befejezni, elindítani a termelést és azokban munkahelyeket nyitni. Az Aleksandar Vučić által bejelentett reformok jók, ugyanakkor azt is tudnunk kellene, hogy milyen ütemben tervez haladni a reformok útján – fogalmazott Orbović.
Ranka Savić, a Szabad és Független Szakszervezetek Egyesülésének elnöke nem hiszi, hogy a reformok eredménye gyorsan megmutatkozik majd, vagyis nem valószínű, hogy az emberek életszínvonala belátható időn belül javulni fog és új munkahelyek nyílnak. A bejelentett reformok nem járulhatnak hozzá a kifejezett mértékű munkahelyteremtéshez, ezért a következő összetételű kormány idejében nem fog növekedni az életszínvonal, nyomatékosította Savić.
– Egyeseknek biztosan úgy tűnik, hogy pesszimista vagyok, én viszont azt mondanám, hogy reálisan tekintek a dolgokra. Túlságosan hosszú ideje ez a hivatásom és pontosan tudom, hogy mit jelent mondjuk egy vállalat átszervezésének a befejezése: legalább még 35 ezer, 40 ezer újabb elbocsájtást. Vučić és a következő összetételű kormány természetesen élvezni fogja szakszervezeti egyesülésünk támogatását, persze csakis abban az esetben, ha beváltják a reformokkal kapcsolatos ígéreteiket. A közszféra reformja jó és támogatandó elképzelés, ugyanakkor azzal kapcsolatban sem vagyok optimista, hogy ezt pontosan úgy fogják kivitelezni, mint azt Vučić kilátásba helyezte – magyarázta Savić.
Hogy mennyire sürgető lenne végrehajtani a közszféra reformját, azt a Pénzügyminisztérium kimutatása is bizonyítja: az 1,7 millió szerbiai munkavállaló közül 781 ezren a közszférában dolgoznak. A Gazdasági Elemzések Központja szervezet kimutatása szerint a közalkalmazottak a napi nyolc órából átlagban négyet dolgoznak hatékonyan. Ehhez képest a magánvállalatok alkalmazottai átlagban több mint napi hét órát dolgoznak hatékonyan. A gazdasági szakértők azzal kapcsolatban is egyetértenek, hogy az állam tizennégyszer költ többet a közvállalatok alkalmazottainak fizetésére, mint amennyi ezeknek a vállalatoknak a nyeresége. A közalkalmazottak számát illetően Európában egyedül Fehéroroszország előzi meg Szerbiát.
Ha a következő összetételű kormány megvalósítaná Vučić terveit és legalább 100 ezer személyt elbocsájtanának a közszférából, akkor Szerbia azzal éves szinten nagyjából 500 millió eurót takaríthatna meg. Ez a költségvetési hiány egyharmada. Az egyelőre nem világos, hogy az állam milyen szociális programmal gondoskodna az elbocsájtott közalkalmazottakról.
