A közös projektum valójában választ ad arra a régóta feltett kérdésre, hogy mi is található „Vajdaság alatt”. Mint ahogy kiderült, ez a közös múltunk – értékelte dr. Ózer Ágnes, a Vajdasági Múzeum igazgatónője, az Edikt elnevezésű kiállításról, amelyet pénteken nyitottak meg a székvárosi múzeumban.
A kiállítás megnyitója (Fotó: Dávid Csilla)
A tárlat a Szerbia és Magyarország határon átívelő IPA-projektumának gyümölcse, amelynek témája a két ország közös kulturális öröksége, mint a Milánói Ediktum következménye. A kiállítás szerzője Nebojša Stanojev.
Rosta Szabolcs, a kecskeméti Katona József múzeum igazgatója üdvözlőbeszédében elmondta, hogy három évvel ezelőtt született meg a két említett múzeum közös munkájának ötlete. Ennek keretében sikerült három kiállítást megszervezniük, közös kiadványokat is kiadtak. Ismertette azt is, hogy a határon átívelő tervezet gyümölcseként, ásatások folyamán rátaláltak egy középkori monostorra is, amelynek maradványai között több ezernyi Árpád-kori tárgyat fedeztek fel, és egy ereklyetartót, amely világraszóló érdeklődést keltett fel.
Az Edikt-projektum azzal a céllal készült, hogy egybefűzzön néhány szerbiai, Rakovac–Dombó, Törökbecse–Aracs és magyarországi, Bugac–Felsőmonostor lelőhelyet, és azokat a településeikkel is összekösse. Ezeket a közös kulturális és történelmi örökséget jelentő gazdag lelőhelyeket a Milánói Ediktum évfordulójának megünneplése, és a széles körű nyilvánosság érdekeit szolgáló közös történelme a 2013 márciusában 6 hónapon át tartó különböző tevékenységek révén újból egybekapcsolta.
A projektum további célja, hogy fokozza a kulturális örökség iránti közös felelősséget. A kiállítást az érdeklődők egy hónapon át tekinthetik meg.
