Stanislava Pak Stanković, az államfő tanácsadója bejelentette, hogy Tomislav Nikolić elnök Aleksandar Vučićnak, a március 16-i választásokon elsöprő győzelmet aratott Szerb Haladó Párt elnökének adja majd a kormányalakítás lehetőségét.
– A jelen pillanatban még várnunk kell a képviselőház új összetételének alakuló ülésére. Ezután az államfő megbeszéléseket tart majd a politikai pártok képviselőivel, melyet követően javaslatot tesz a kormányalakító személyére, aki Aleksandar Vučić lesz – közölte Pak Stanković.
A Belgrádban megtartott sajtótájékoztatón újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy az államelnök nem avatkozik bele a kormány leendő összetételébe és a miniszterek kinevezésének kérdésébe, de semmiképp sem vállalhatná a felelősséget azért, ha kormányalakítónak nem a legnagyobb bizalommal rendelkező párt képviselőjét jelölné ki. A tanácsadó arról is beszélt, hogy az első feladatok között a parlamenti többségnek el kellene fogadnia egy új Koszovó-határozatot. Erre a rezolúcióra mindenekelőtt azért lenne nagy szükség szerinte, mert az előző elfogadása óta megváltoztak a körülmények Szerbiában és a nemzetközi politika színterén is. A dokumentum legitimitást adhatna a Pristinával zajló párbeszéd folytatásához.
Az új körülmények között említette a koszovói hadsereg létrehozási szándékát, a kataszterekről szóló döntést, de elmondása szerint az igazságszolgáltatást érintő kérdésekben is állást kellene a szerb parlamentnek foglalnia. Hangsúlyozta, hogy Szerbia alapvető véleménye, mely szerint sohasem fogja elismerni Koszovó függetlenségét, továbbra sem változna. A Novosti lap is arról értesült az államvezetőséghez közel álló forrásokból, hogy az első jelentős stratégiai dokumentuma az új összetételű parlamentnek a koszovói rezolúció lesz, mely akár a végső megoldáshoz is közelebb viheti a feleket. A vezetőség véleménye szerint a jelenleg érvényben lévő határozat tartalmát már „felélték” az eddigi megállapodások elfogadásával, s az újabb döntések meghozását egy újabb stratégiai határozatnak kellene definiálnia.
SORAKOZÓ JOGSZABÁLYOK
A Koszovó-határozat még nem került a képviselőház elé, száz másik törvényjavaslat azonban jelenleg is elfogadásra, módosításra vagy elutasításra vár. A Tanjug hírügynökség információi szerint a kormány megalakítását követően valamennyi javaslatot visszavonják a procedúrából, s az új kabinet beállítottságától függően módosított, de egyes esetekben változatlan formában újra a parlament elé terjesztik majd azokat. Már az újév előtt 74 törvényjavaslat szerepelt a képviselőházi vitára váró témák lajstromán, januárban ehhez 21 további javaslatot tettek hozzá. A tervek szerint a szerb parlament minél gyorsabban megvitat és elfogad majd húsz olyan jogszabályt mandátumának elején, melytől az állam gazdasági helyzetének alakulása és az életszínvonal növekedése függ. Az év első hónapjában egyébként tevékenyek voltak a frakciók, a Szerb Haladó Párt képviselőcsoportjától összesen 62 javaslat érkezett a parlamentbe, ezek között vannak a büntető törvénykönyv módosításáról szóló és a sporteseményeken történő rendbontások megelőzősét célzó törvények is. A Vajdasági Szociáldemokrata Liga a képviselőválasztást szabályozó jogszabály módosítási indítványát fogalmazta meg, a Szerbiai Szocialista Párt a Köztársasági Cégjegyzékről szóló előírások, Nebojša Stefanović házelnök pedig a képviselőházról szóló törvény módosítását indítványozta.
BRÜSSZEL ÉS MOSZKVA KÖZÖTT
Az új kormánynak feladata lesz az is, hogy világos külpolitikai üzeneteket fogalmazzon meg, hogy meghatározza Szerbia pozícióját a világpolitika térképén. Most, az Ukrajna kapcsán kialakult válság különösen nehéz helyzetbe állítja a szerb külpolitikát, mely egyelőre a szakértők szerint ügyesen tud egyensúlyozni Brüsszel és Moszkva között, ám kérdéses, hogy meddig tudja fenntartani ezt az egyensúlyt. Az EU természetesen arra fog törekedni, hogy Szerbia minél világosabban az európai álláspont híveként nyilvánítsa ki véleményét Krím és Oroszország kapcsán. Aleksandar Vučić Catherine Ashtonnak, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének a megértését kérte a szerb állásponttal kapcsolatban, s közölte, hogy az ország nem fog szankciókat bevezetni azok ellen, akik akkor sem sújtották embargóval, amikor mások (a nyugati országok) ezt tették, s területi integritásától fosztották meg. A Deutsche Welle német médiaháznak adott interjújában is arra szólította fel Európát, hogy ne kényszerítse Szerbiát ellenséges viszony kialakítására Oroszországgal. Moszkva már üdvözölte a hivatalos szerb álláspontot, mely a gazdasági kapcsolatok és a Koszovó-politika miatt ragaszkodik az orosz–szerb barátság fenntartásához. Egyelőre az EU is megértést tanúsít a szerb retorika iránt, de külpolitikai elemzők szerint a későbbiek során, a kormány megalakítása után és a brüsszeli párbeszéd során erősödhet az országra gyakorolt európai nyomás.
