A szerbiai nyugdíjrendszer reformja elkerülhetetlen, akárcsak a nyugdíjkorhatár növelése, viszont az államkassza megtakarítási intézkedéseit nem szabad a már így is nehéz helyzetben levő nyugdíjasok kárára végrehajtani, hanem a nyugdíj- és rokkantbiztosítási alapot (PIO) kell megreformálni – állapították meg szerda esti tanácskozásukon a közgazdászok és szakszervezeti képviselők.
Milenko Dželetović, a Szerb Haladó Párt gazdasági tanácsának elnöke szerint az új kormány legfontosabb feladata lesz a nyugdíjrendszer alapos megreformálása, és ha nem lesz más megoldás, akkor egyszeri alkalommal csökkenteni fogják a nyugdíjakat.
– A Nemzetközi Valutaalap (IMF) követelése szerint csökkenteni kell a nyugdíjakat, viszont ha ez kihatással lesz az ország makrogazdasági stabilitására, ezt vissza kell utasítani. A nyugdíjreform az új kormány sürgető feladatainak egyike, hiszen sok egyéb fájdalmas reformot kell majd végrehajtania, mindehhez pedig nagy segítséget jelentene a gazdasági aktivitás növekedése – húzta alá Dželetović.
Miladin Kovačević közgazdász elmondta, hogy a nyugdíjreform során muszáj lesz megemelni a nyugdíjkorhatárt, és az inflációhoz igazítani a nyugdíjkifizetéseket, ennek köszönhetően az államkassza nyugdíjra fordított kiadásait a GDP 10 százaléka alá lehetne szorítani. Kovačević úgy véli, hogy nem kellene lefaragni a nyugdíjakat, hanem a nyugdíj- és rokkantbiztosítási alapot (PIO) kell megreformálni.
Milan Grujić, a Szerbiai Független Szakszervezet elnökségi tagja felhívta a figyelmet, hogy 2009 és 2012 között a GDP 12–15 százalékát fordították a nyugdíjak kifizetésére, viszont az IMF elvárja, hogy ezt az arányt 10 százalék alá szorítsák.
– Szerbiában 1,7 millió nyugdíjas van, közülük 410 ezernek rendkívül alacsony a nyugdíja, azaz mintegy 10 ezer dinár havonta, az átlagnyugdíj azonban 23 ezer dinárt tesz ki. A nyugdíjak inflációhoz való igazításával 2003 óta a nyugdíjasok bevételeik 27 százalékát elveszítették volna. A munkaközvetítőkben egymillió munkanélkülit tartanak számon, akiknek átlagéletkora 39 év, 270 ezren pedig a 24–34 évesek korosztályába tartoznak. Ha a nyugdíjkorhatárt 67 évre növelnék akkor 2 év alatt 4 százalékkal emelkedne az államkassza bevétele. A nyugdíj- és rokkantbiztosítási alapot (PIO) át kell szervezni, és csökkenteni kellene az állam részvételét az alap finanszírozásában – szögezte le Grujić.
Milan Nenadić, a Vajdasági Nyugdíjasok Szövetségének elnöke kifejtette, hogy egyes nyugdíjak már a szociális segélyeknél is alacsonyabb összegűek, nyugdíjasok százezrei élnek nyomorban, ezért szóba se jöhet a nyugdíjak lefaragása. Nagy gondot okoz, hogy a nyugdíjasok szinte egyharmada rokkantnyugdíjas, akiknek a számát nem szabad növelni – mutatott rá Nenadić.
