2024. március 29., péntek

A zöld forradalom következménye a génmódosítás

Veszélyt jelenthetnek a genetikailag módosított szervezetek – Ülésezett a tartományi parlament zöld képviselőcsoportja

A genetikailag módosított szervezetek (GMO) mezőgazdasági termelésben való elterjedésének a II. világháborút követő „zöld forradalom” adta meg az alapot. Az ilyen típusú gazdálkodás legnagyobb problémája az egymástól teljesen eltérő szerkezetű gének kombinálása, ami káros hatással lehet nemcsak magára a növényre és a környezetre, hanem az ilyen élelmiszerek fogyasztóira is – hangzott el tegnap a tartományi képviselőház nem hivatalos zöld képviselőcsoportjának tisztújító gyűlésén, amelynek keretében dr. Miodrag Dimitrijević, az Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Karának professzora a génmódosított agrárnövények tulajdonságairól és magáról a GMO-jelenségről tartott előadást.

Az egyetemi tanár előadásából kiderült, a GMO-val dúsított terménynövényekkel való gazdálkodás a zöld forradalom indukálta jelenség. Arról a forradalomról van szó, amelynek során a múlt század derekán iparosították a mezőgazdasági termelést a nagyobb hozamok elérése és az éhség megállítása érdekében. Dimitrijević elmondta, hogy a zöld forradalom következményeként csökkent a terménynövények diverzitása, ám a sokéves növénynemesítéssel sikerült növelni a hozamot, és bizonyos növényekben azokat a géneket sikerült átörökíteni, amelyek által többet termettek. A zöld forradalom és a nemesítés tudományos szintre emelése után a tudósok szerették volna a növénynemesítés időtartamát is csökkenteni, hogy ne kelljen megvárni a több évig tartó szelekciót, amely során csakis a kívánatos géneket kezdi hordozni a növény. Ilyen módon kezdődtek el a transzgenetikai beavatkozások, amelyek tulajdonképpen két vagy több, egymástól teljesen eltérő szerkezetű gén kombinálását jelentik. Az egyetemi tanár példaként említette, hogy a tudósoknak sikerült egy „fagyálló” északi halfajta génjeit beépíteni egy paradicsomfajta génrendszerébe, és ezzel a növény ellenállóvá vált a szélsőséges hideggel szemben.

Ezekkel a transzgenetikai beavatkozásokkal a tudományos világ szerint az a legnagyobb probléma, hogy a kutatók eltérő szerkezetű géneket kombinálnak össze, s ez bizonyos esetekben káros hatást gyakorolhat nemcsak magára a növényre és a környezetre, hanem a fogyasztóra is.

Arra az újságírói kérdésre, hogy a pártok a legutóbbi kampányban miért nem beszéltek a környezetvédelemről, Miroslav Španović, a parlamenti zöld képviselőcsoport egyik tagja kifejtette, hogy a környezetvédelem egy nehéz gazdasági helyzetben lévő országban nem olyan téma, amely nagyszámú választói szavazatokat adna egy politikai opciónak. Ennek ellenére mégis olyan égetően fontos témáról van szó, amelyre kellő figyelmet kell fordítani, hiszen az emberiség megmaradása függ tőle. Megjegyezte továbbá, hogy a képviselőcsoport többször is felhívta a figyelmet a tartományt sújtó környezetvédelmi problémákra, például a szennyezett ivóvízkészletre.

Az ülésen Maja Sedlarevićet, Vajdasági Szociáldemokrata Liga tartományi képviselőjét választották meg a zöld képviselőcsoport új koordinátorának, a koordinátor helyettese pedig Juhász Attila, a Vajdasági Magyar Szövetség tartományi képviselője.