A jobboldal még ünnepel, a kormánypártok, elsősorban a szocialisták, pedig azon törik a fejüket, miként tompítsák súlyos vereségüket, amelyet a francia helyhatósági választásokon szenvedtek el. A voksolás második fordulójában, amelyet vasárnap tartottak, igazolódott be az első megmérettetés (március 23-a) után megfogalmazódott gyanú, mely szerint a szocialisták csúfos kudarc előtt állnak.
Párizs új polgármestere, az 54 éves – spanyol származású – Anne Hidalgo. Mögötte a szintén szocialista, most leköszönő Bertrand Delanoë, aki 2001 óta vezette a fővárosi hivatalt (Fotó: Beta/AP)
A kormánypártok leégése mellett az önkormányzati választások másik sajátossága, hogy közel húsz év után ismét polgármesteri tisztségeket szerzett a szélsőjobboldali, bevándorlás- és idegenellenes Nemzeti Front (FN). Ráadásul a 2011 óta Marine Le Pen vezette FN eddigi legnagyobb sikerét érte el: tizenegy közepes nagyságú városban is polgármesteri székhez jutott.
A szélsőséges párt előretörése némileg beárnyékolja a parlamenti ellenzék vezető erejének, a jobbközép Népi Mozgalom Uniójának (UMP) magabiztos és látványos győzelmét. Az UMP visszahódította a hat évvel ezelőtti önkormányzati választásokon elvesztett települések jelentős részét a kormányzó baloldaltól. Jean-Francois Copé, az UMP főtitkára hatalmas győzelemként értékelte az eredményt.
Najat Vallaud-Belkacem kormányszóvivő elismerte, hogy a baloldal, élén a kormánypárt vezető erejét adó szocialistákkal, súlyos vereséget szenvedett. Közölte: „tudomásul vettük, hogy az eredmény kiábrándító számunkra”. Főnöke, Jean-Marc Ayrault miniszterelnök csupán azt fűzte hozzá, hogy a felelősség kollektív, s „vállalja belőle a részét”.
A helyhatósági választásokon 36 700 önkormányzat tagjáról döntöttek, akiknek a megbízatási ideje hat év. A mandátumok és a polgármesterek nagy többségének (82 százalékának) a sorsáról már az első fordulóban sikerült dönteni. A vasárnap tartott második fordulóban ezért csak mintegy 6400 helységben, közülük 1777 városban voksoltak.
Ezek közé tartozik az a 42 nagyváros is, amelyek lakossága jóval meghaladja a százezret. Nagy többségük (vagyis 29) eddig baloldali vezetésű volt, 13-at pedig a jobboldal irányított. Ezentúl már fordítva lesz. Még az olyan városokban is fordult a kocka, mint mondjuk Limoges, amelyet 1912 óta (vasárnapig) folyamatosan a baloldal irányított.
Bár országos szinten érzékeny vereséget szenvedett a baloldal, Párizsban diadalmaskodott. Ráadásul a fővárosnak – az 54 éves, spanyol származású Anne Hidalgo személyében – most először lett egy nő a főpolgármestere. A szocialista és feminista Hidalgo asszony jobboldali riválisa szintén egy hölgy volt: a 40 éves Nathalie Kosciusko-Morizet. Korábban környezetvédelmi miniszterként, a 2012-es elnökválasztási kampányban pedig Nicolas Sarkozy kampányszóvivőjeként is megismerhették a honfitársai.
A francia főváros meghódításával a háromgyermekes Hidalgónak sikerült megmentenie a baloldal becsületét. Párizs más szempontból is kivétel: a szélsőjobboldali FN – az országos sikere ellenére – be sem jutott a fővárosi önkormányzatba.
A helyi viszonylatban példátlanul alacsony (62 százalékos) részvételi arány, és a szélsőjobboldal látványos megerősödése arra utal, hogy a választók jelentős része rendkívül elégedetlen mind a szocialista államfő, a 2012 óta hivatalban levő François Hollande, mind pedig kormánya politikájával.
A francia média ezért már azt vizionálja, hogy Hollande hamarosan átalakítja a kormányt. Elképzelhető, hogy meneszti Jean-Marc Ayrault kormányfőt is, akinek a népszerűsége soha nem látott mélyponton, 20 és 25 százalék között mozog..., ahogyan egyébként az államfőé is. Több lap tudni véli, hogy a kormányfő utóda Manuel Valls belügyminiszter, vagy Laurent Fabius külügyminiszter lehet. Ayrault egyelőre minisztercseréken gondolkodik.
