2024. április 18., csütörtök
A LABDARÚGÓ-VB-K TÖRTÉNETE, MONTEVIDEÓTÓL RIÓIG (6.)

A Fekete Gyémánt

A szép, napos svédországi nyári napok a brazil foci első világbajnoki címét hozták, és az 1958-as év volt az, amikor egy 17 éves fiú látványosan mutatkozott be a világ fociszurkolói előtt. Edson Arantes do Nascimento volt a neve, Pelének hívták, Fekete Gyémántnak becézték, s máig minden idők legjobbjaként tartják számon.

Az első két csoportmeccsen Pelé nem lépett pályára, az oroszok elleni győzelem során mutatkozott be, a negyeddöntőben ő lőtte Wales ellen a továbbjutást jelentő egyetlen gólt, az elődöntőben a franciák elleni mesterhármasával hírnevet szerzett, a svédek elleni döntőben lőtt két találata után pedig már ő volt a foci királya. Viszont nem csak ő volt a vb ünnepeltje. A francia Just Fontaine hat meccsen 13-szor talált be a hálóba, amivel máig megdönthetetlen gólkirályi csúcsot állított fel. Nem volt rossz teljesítmény a 25 éves marokkói születésűnek, aki egészen véletlenül, a vb előtt megsérült Reneé Bliard helyetteseként került a csapatba.

A brazilok a korábbi vb-balsikerek miatt semmit sem bíztak a véletlenre. Előbb könnyen túljutottak a dél-amerikai selejtezőn, azután több hónapos előkészületeken voltak, végül a vb előtt Európában portyáztak, s a vb helyszínére teljesen felkészülten, magukkal még pszichológust is hozva érkeztek. Vincente Feola kapitányuk kicsit átrendezte a 4-2-4-es játékrendszert, és a gárda elszántan indult a világ meghódítására.

A vb-re nem jutott ki az olasz és a spanyol válogatott, ott volt viszont négy szigetországi legénység, ami azóta sem fordult elő többé. Magyarország a selejtezőben Bulgária és Norvégia ellen volt sikeres, Jugoszlávia pedig idegenben döntetlen, itthon győzelem alapon Görögországot és Romániát utasította maga mögé. A vb-n újra 16 válogatott szerepelt, négy csoportban, és mindegyikből az első kettő jutott a negyeddöntőbe. Három esetben, két csapat egyforma pontszáma miatt minősítőt játszottak, így előzte meg Észak-Írország Csehszlovákiát, Wales Magyarországot, az először szereplő Szovjetunió pedig Angliát. Az írek és a walesiek azután a negyeddöntőben kiestek, Angliának pedig mentő körülmény volt az előző év müncheni légi katasztrófa, amelyben a Manchester United több válogatottja is életét vesztette. A magyarok Walesszel előbb döntetlent játszottak, kikaptak a svédektől, és legyőzték Mexikót, Jugoszlávia pedig a skótokkal játszott döntetlent, legyőzte a franciákat, majd újra döntetlen volt Paraguayjal. A negyeddöntőben, mint négy éve Svájcban is, a németek következtek, akik Rahn góljával jutottak a négy legjobb közé.

Svédország válogatottját még mindig az angol George Raynor vezette, s annak érdekében, hogy házigazaként minél sikeresebbek legyenek, zászló alá hívták a veterán olasz profi Grent és Liedholmot és a valamivel fiatalabb Gustavssont, akikkel együtt a fiatal csatár Hamrin volt a fő sztárjuk. Ők nem készültek olyan komolyan, mint a brazilok, hisz Gustavsson például csak három nappal a vb előtt érkezett meg. Az elvárások mégsem voltak nagyok, s a három csoportmeccs után és a szovjetek elleni negyeddöntő előtt a csapat zöme már lassan csomagolt. Viszont a válogatott kiválóan működött. Nemcsak a szovjeteket győzték le 2:0-ra, hanem a címvédő németeket is az elődöntőben 3:1-re.

Erről a vb-ről sugároztak először tv-közvetítést, a kelet-európai országok kivételével, mert a sugárzási rendszerek nem voltak összeegyeztethetők.

Nagyszerűen haladtak a franciák is, hisz a gólkirály Fontaine-nel és az előző évben Európa legjobbjának kikiáltott Raymond Kopával a soraikban 23 gólt lőttek, még a braziloknál is többet.

A döntőben, mivel a svédek is hagyományosan sárgában játszanak, a brazilok kék mezben futottak ki. Habár a vendéglátók Liedholm góljával vezetést szereztek, Pelé és Vava 2-2 és Zagallo – később kapitányként is világbajnok lett – találataival ötig meg sem álltak. A harmadik volt a legszebb, amikor Pelé átemelt a svéd védő felett, majd kapásból mattolta be Karl Svensson kapust. A svéd szurkolók búsultak, de a szívükbe zárták a közvetlen és barátságos brazilokat. Még IV. Gusztáv király is gratulált az új bajnoknak, akik között a foci új királya örömtől könnyezve bámulta a csapatkapitány Bellini kezében magasba lendített trófeát.

A VI. vb névjegye

Helyszín: Svédország

Időpont: 1958. június 8–29.

Részt vevő csapat: 16

Mérkőzések száma: 35

Helyezések: 1. Brazília, 2. Svédország, 3. Franciaország, 4. Németország

A döntő: Brazília–Svédország 5:2

Gólkirály: Just Fontaine (Franciaország) 13

Gólok száma: 126 (3,6 átlag)

Nézők száma: 819 810 (23 423 átlag)