Az Európai Unió is felelős az ukrajnai válság kialakulásáért – mondta tegnap Jean-Claude Juncker, akit az európai kereszténydemokrata és konzervatív pártok az Európai Bizottság következő elnökéül jelöltek. A volt luxemburgi kormányfő bírálta az Oroszországgal szemben tanúsított uniós stratégiát, közölve, hogy Brüsszel tavaly novemberben a társulási szerződésről zajló tárgyalásokon nem kínált elegendő pénzügyi támogatást Kijevnek, és emiatt sikerülhetett Vlagyimir Putyinnak elérnie, hogy Ukrajna elálljon az uniós megállapodástól. Csupán most lett okosabb az EU, és jelenleg már kész nagyobb engedményeket tenni.
Az Európai Néppárt európai bizottsági elnökjelöltje megjegyezte, hogy Brüsszelnek folytatnia kell a párbeszédet Oroszországgal és Putyinnal, és nem szabad „kényelmes, opportunista megfontolásból letörölnie Moszkvát az EU radarjáról”. Ezzel egyidejűleg egyértelművé kell tenni, hogy Ukrajna területi egységének megsértése elfogadhatatlan, és Moszkva nem tehet további hasonló lépéseket.
A NATO csapaterősítéseket tervez
Az ukrán válság miatt erősíteni kívánja katonai jelenlétét a NATO a keleti tagállamokban. Ezt a távozó NATO-főtitkár, Anders Fogh Rasmussen jelentette be a Focus című német hírmagazinnak adott interjújában. Rasmussen hangsúlyozta, hogy az atlanti szövetség az Ukrajnában kialakult válság miatt felülvizsgálja bevetési terveit, a kilátásba helyezett hadgyakorlatokat és az előirányzott csapaterősítéseket. Ezzel kapcsolatban a keleti tagállamokat említette, és mindenekelőtt a balti országokra utalt. „Azt tervezzük egyebek között, hogy több harci repülőgépet állomásoztatunk a balti államokban” – jelentette ki Rasmussen.
Lavrov: A szankcióknak nincs jelentős hatásuk
A nyugati szankciók okoztak némi fennakadást Oroszország számára, de a hatásuk nem fájdalmas – jelentette ki Szergej Lavrov külügyminiszter amerikai kollégájával való tegnap estére tervezett párizsi találkozója előtt. „Nem akarom azt mondani, hogy a szankciók nevetségesek, és hogy egyáltalán nem törődünk velük; ezek nem kellemes dolgok, de keményebb időket is átéltünk már” – mondta Lavrov.
„Putyin hazudott”
A krími hadsereg egy ukrán alezredese szerint Vlagyimir Putyin hazudott, amikor a Krím orosz megszállásának nyugati vádját azzal hárította el, hogy nincsenek oroszországi katonák a félszigeten. „Legyünk végre őszinték: mindenki tudta, hogy Putyin hazudik, amikor kijelentette, hogy nincsenek orosz csapatok a Krímben” – fogalmazott a nevének elhallgatását kérő alezredes. Az orosz elnök nyilván azért állította azt, hogy nem küldött csapatokat a Krímbe, mert ha kitört volna a háború, akkor nem Ukrajna és Oroszország háborúzott volna egymással, hanem helyi, Ukrajnán belüli konfliktusról lett volna szó. Ezért is mondta azt, hogy csak a krími önvédelmi erők akciójáról van szó.
