Brüsszel tiltakozása ellenére London az idén már megszigorította az Európai Unióból a szigetországba érkezők munkavállalásának feltételeit. A változtatás egyik fő oka az volt, hogy a David Cameron miniszterelnök vezette konzervatív kormány szerint az uniós állampolgárok nagyon könnyen jutnak hozzá segélyekhez és szociális juttatásokhoz, szolgáltatásokhoz Nagy-Britanniában.
Cameron március derekán nyilvánosan megismételte, hogy nagyon elege van a bevándorlókból. A The Sunday Telegraph konzervatív lapban megjelent írásában kifejtette: hazája csak olyan mechanizmusok, illetve reformok kidolgozása és alkalmazása árán támogatja az EU további bővítését, amelyekkel meg lehet akadályozni az unión belüli hatalmas népmozgásokat. Közölte: a szabad munkaerő-áramlás csak akkor engedélyezhető a közösségben, ha az uniós társállamok polgárai dolgozni mennek egy másik országba, s nem azért, hogy ott szociális segélyekért kilincseljenek.
Korlátozó intézkedéseivel London elsősorban a kelet-európai, és a balkáni uniós tagországokból érkezők bevándorlását igyekszik megnehezíteni. Az a tapasztalata ugyanis, hogy az említett térségekből sokan nem munkavállalás végett utaznak Nagy-Britanniába, hanem a szociális segélyekért.
A téma azért került az érdeklődés középpontjába, mert idén januártól a bulgáriai és a romániai állampolgárok már mindegyik EU-tagállamban korlátozás nélkül vállalhatnak munkát. Emiatt komoly vita alakult ki Nagy-Britanniában és az EU-ban is, de a jelek szerint a szigorítást más tagországok is elfogadhatónak tartják. Így Németország is, amely az unió vezető gazdasági és politikai hatalmának számít.
Hírek szerint Berlin szintén meg akarja szigorítani az uniós társállamokból érkezőkre vonatkozó törvényeket, mert a bevándorlók egy része Németországba is a szociális juttatások miatt utazik. A „segélyturizmus” egyre több német önkormányzatnak okoz gondot, de a legnagyobb bajba hét nagyváros került. A munkanélküli uniós bevándorlók ellátására a központi kormány az idén kénytelen lesz mintegy 200 millió euróval több támogatást adni a megszorult helyi hatóságoknak.
A kormány az év elején egy tárcaközi bizottságot nevezett ki a probléma elemzésére. A helyi média úgy értesült, hogy a testület korlátozásokat javasolt Angela Merkel kancellárnak. A bizottság úgy véli, hogy legfeljebb három hónap alatt munkát kell találnia annak az uniós bevándorlónak, aki valóban dolgozni utazik Németországba. Ha valaki képtelen erre, el kell hagynia az országot anélkül, hogy szociális segélyben részesülne. Javaslatként fogalmazódott meg az egyéni vállalkozások ellenőrzése is, hiszen azok egy részét épp a szociális támogatás megszerzése céljából alapították Németországban.
A szociális juttatásokkal visszaélő uniós bevándorlókat a bizottság meghatározott időre kitiltaná az országból. Jelenleg erre nincs mód. A családi pótlék odaítélését szintén szigorítanák a szakértők. Azt javasolják, hogy a jövőben ezt a juttatást csak előzetes nyilvántartásba vétel (adóazonosító szám kiváltásával, vagyis a közterhek befizetése) esetén szabadna biztosítani a bevándorlók kiskorú családtagjainak.
A problémát tanulmányozó és a kormánynak megoldási lehetőségeket megfogalmazó szakértők fontosnak tartják ugyanakkor a tájékozatlan és kiszolgáltatott bevándorlókat kiszipolyozó németországi vállalkozók, munkaadók szigorúbb büntetését is.
A belügyi és a munkaügyi tárca illetékesei által elkészített tanulmány ugyanakkor hangsúlyozza: Berlinnek továbbra is ragaszkodnia kell a személyek szabad áramlásához, mert az az unió egyik legfontosabb alapjoga, illetve vívmánya, ami Németországnak eddig is nagy hasznára vált.
A német szigorítás szinte borítékolható, hiszen a kormánykoalíciós szerződés szintén tartalmaz egy kitételt, mely szerint az uniós tagországokból érkező munkavállalók esetében fel kell lépni a szociális támogatások jogtalan igénybevétele ellen.
