A leghatározottabban elítélték az arab országok vezetői a szerdán véget ért kétnapos kuvaiti csúcsértekezletük zárónyilatkozatában „a szíriai rezsim erőinek mészárlásait és tömeggyilkosságait a fegyvertelen emberekkel szemben”.
Mahmúd Abbász palesztin elnök a csúcsértekezlet szerdai zárónapján (Fotó: Beta/AP)
„Felszólítunk a szíriai válság politikai megoldására a Genf–1 (értekezlet) nyilatkozatának megfelelően” – idézett a dokumentumból Háled el-Dzsáralláh kuvaiti külügyminiszter-helyettes. A 2012. júniusi genfi nyilatkozattal a cél az volt, hogy lehetővé tegye a „politikai átmenetet az állam újjáépítése, a nemzeti egyetértés megteremtése érdekében, megőrizve Szíria függetlenségét, szuverenitását és területi épségét”.
A kuvaiti csúcs keddi megnyitóján felszólalva Ahmed el-Dzsarba, az ellenzéki Szíriai Nemzeti Koalíció vezetője a lázadók felfegyverzését kérte a részt vevő országoktól, és sürgette az arab vezetőket, „gyakoroljanak nyomást a nemzetközi közösségre, hogy szállítson korszerű fegyvereket a felkelőnek”. E kérést támogatta Szalmán bin Abdel-Azíz herceg, szaúdi trónörökös, aki szerint „Szíriában úgy lehet kijutni a válságból, ha elősegítjük az ottani erőviszony megváltozását, a megérdemelt támogatásban részesítve az ellenzéket”.
Az arab államfők a zárónyilatkozatban „teljes mértékben és kategorikusan visszautasítják” azt az izraeli követelést, hogy ismerjék el Izraelt zsidó államként. Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő ezt a palesztinokkal való békekötés feltételéül szabja, azt hangoztatva, hogy a két nép közti konfliktus gyökere a zsidó állam arab elutasítása és nem a palesztin területek megszállva tartása 1967 óta.
A palesztin vezetők ezt elutasítják, kapitulációnak tartanák, „nakbának” (katasztrófának) nevezik 760 ezer palesztin elűzését Izrael állam 1948-as megalakulásakor, s a menekültek és utódaik visszatérési jogát követelik. Arra is hivatkoznak, hogy ők 1993 óta elismerik Izrael államot, s hogy Izrael nem követelt ilyet sem Egyiptomtól, sem Jordániától, attól a két arab államtól, amellyel békeszerződést kötött.
A liga zárónyilatkozata elutasítja a folytatódó építkezéseket a megszállt területeken létesített zsidó telepeken és Jeruzsálem „judaizálását”. Általánosabb kérdésekről, az arab országok egymás közti viszonyáról szólva a kuvaiti külügyminiszter-helyettes a zárónyilatkozatnak azt a részét idézte, ahol a résztvevők ígéretet tettek, hogy „határozottan fognak munkálkodni a megosztottságok végső felszámolásán”. Megfigyelők ez utóbbiak közé sorolják az iszlamista erők térségbeli szerepét illető véleménykülönbségeket.
