A Pénzügyminisztérium azt vizsgálja, hogy milyen módon tudná kitolni a nyugdíjkorhatárt, hogy megfeleljen a Nemzetközi Valutaalap (IMF) követeléseinek – írta a 24 sata napilap. Az IMF azt kérte a szerb kormánytól, hogy legkésőbb 2014 őszéig hajtsa végre a nyugdíjrendszer reformját, és az intézkedéseket 2015-től léptesse életbe. Nem hivatalos értesülések szerint két változat lehetséges. Az első szerint a nők három évvel később, azaz 63 évesen mehetnének nyugdíjba, a második szerint a férfiak nem 65, hanem 66 évesen, a nők pedig nem 60, hanem 64 évesen vonulhatnának nyugállományba. Szerbiában évente 100–110 ezer embert nyugdíjaztatnak, így évente 1,2 százalékkal, azaz 20 ezer emberrel növekszik a nyugdíjasok száma. Ezzel egyidejűleg ugyanakkora százalékkal csökken a foglalkoztatottak száma, 2013-ban 21 239 személy maradt munka nélkül.
Zoran Popov közgazdász szerint ez a rendszer fenntarthatatlan, és ennek az égető problémának a megoldásában leggyorsabb eredményt az idő előtti nyugdíjaztatás szigorúbb szankcionálása jelentené.
– A jelenlegi büntetés a nyugdíj fél százalékát teszi ki, tehát egy 30 ezer dináros nyugdíj esetében 150 dinár. Ha az arányt növelnénk 6 százalékra, mint Németországban tették, nagy valószínűséggel az emberek nem sietnének idő előtt nyugdíjba vonulni. Ma viszont az a helyzet, hogy a nyugdíjasaink 70 százaléka idő előtt vonul vissza a munkahelyéről. Másrészt ösztönzőleg hatna, ha jutalomban részesítenék azokat az alkalmazottakat, akik a nyugdíjkorhatár elérése után is a munkahelyükön maradnának. Komoly eredményhez vezetne, ha a nyugdíjaztatásra váró személy megfelelne mindkét követelménynek: a nyugdíjkorhatárnak és a szolgálati időnek. Így senki se mehetne nyugdíjba a 60., illetve a 65. életéve előtt, és átlagosan öt évvel dolgoznának többet az emberek – hívta fel a figyelmet Zoran Popov.
A Pénzügyminisztériumban bejelentették, hogy 2015-ben és 2016-ban évente kétszer fél százalékkal emelkednek a nyugdíjak. Ez azt jelenti, hogy egy 24 ezer dináros nyugdíj 240 dinárral növekedne.
Szerbiában jelenleg 1 722 649 nyugdíjast tartanak számon, 59 százalékuk öregségi, 19,3 százalékuk rokkant-, 21,33 százalékuk pedig családi nyugdíjat „élvez”.
Milojko Arsić, a Kvartalni monitor publikáció szerkesztője kijelentette, hogy az új kormány addig nem tud rendet tenni a pénzügyi rendszerben, amíg legalább 10 százalékkal nem csökkenti a nyugdíjakat és a közszférában dolgozók fizetését. Ha ezt az intézkedést nem hozzák meg, az államkassza hiánya, amely már így is a legnagyobb Közép-Kelet-Európában, két év múlva egész Európában a legnagyobb lesz.
A nyugdíjak és a közszférában dolgozók fizetésének 10 százalékos csökkentése 600–700 millió eurós megtakarítást eredményezne, ami a szerbiai hazai össztermék (GDP) 2 százaléka. Noha a több mint egymillió nyugdíjas mindössze 25 ezer dinár körüli havi nyugdíjat kap, az állam erre a célra fordított költsége így is eléri a GDP 13 százalékát. Ugyanakkor a közszférában dolgozók fizetése mintegy 10 százalékát teszi ki a GDP-nek, vagyis a nyugdíjak és az állami alkalmazottak fizetésére a GDP 23 százalékát költi az ország. Ez azt jelenti, hogy az összes nyugdíjra és a közszférában dolgozók fizetésére az állami költségvetés több mint 50 százalékát fordítják.
Aleksandar Vučić leendő miniszterelnök még a kampányidőszakban kijelentette, hogy a nyugdíjaknak csupán 50 százalékát tudják a nyugdíjjárulékokból fedezni, a többit kénytelenek a költségvetésből dotálni, majd hozzátette: „Tudnivaló, hogy ki a hibás ezért”. Vučić szerint az államkassza megtakarítását a szolgálati utak vagy a szolgálati gépkocsik csökkentésével, valamint a 60 ezer dinárnál magasabb állami fizetések lefaragásával lehetne elérni, nem pedig a nyugdíjak csökkentésével.
Milan Nenadić, a Vajdasági Nyugdíjasok Szövetségének elnöke nem ért egyet azokkal a közgazdászokkal, akik a nyugdíj csökkentését javasolják.
– Az érdekelne, hogy vajon mekkora a fizetésük azoknak a közgazdászoknak, akik ilyen javaslatokkal állnak elő? A nyugdíjasok mostanra a megélhetéssel küszködnek, az ilyen javaslatok egyszerűen elfogadhatatlanok. Szerbiában 100–200 ezer nyugdíjas 12013 ezer dinár nyugdíjat kap havonta. Ebből akarnak még lefaragni?! – tette fel a kérdést Nenadić.
A statisztika szerint a nyugdíjak valós értéküke 2010-ben 5,9 százalékkal, 2011-ben 3,6 százalékkal, 2012-ben 2,2 százalékkal, 2013-ban 3,4 százalékkal csökkent. Ugyanakkor az idén januárban és februárban 3,9 százalékkal érnek kevesebbet a bérek, mint egy évvel korábban.
