Az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács (RNBO) hétfői kijevi ülésén utasítást adott a védelmi minisztériumnak az ukrán katonai egységek kivonására a Krímből. Ezt az államfői teendőket ideiglenesen ellátó Olekszandr Turcsinov házelnök jelentette be az ukrán parlament frakciók közötti egyeztető ülésén. Hozzátette: az RNBO utasította a kormányt, hogy a félszigetről evakuálja a katonák családtagjait és mindenki mást, „akinek el kell hagynia az otthonát a megszálló orosz csapatok nyomásgyakorlása miatt”.
Előző nap Ihor Tenyuh ügyvivő védelmi miniszter közölte, hogy hamarosan döntés születik a Krím félszigeten állomásozó ukrán egységek Ukrajna kontinentális részére történő részleges átcsoportosításáról.
Az elmúlt három nap alatt öt magas rangú ukrán tisztet ejtettek foglyul az oroszok a Krím félszigeten. Hétfőn, miután orosz katonák elfoglalták a feodoszijai tengerészgyalogos zászlóalj támaszpontját, Dmitro Deljatyickij alezredest, az egység parancsnokát és helyettesét, Rosztiszlav Lomtevet helikopterrel ismeretlen helyre vitték.
Vasárnap őrizetbe vették V. M. Demjanenko fregattkapitányt (alezredest), az A4398-as szevasztopoli egység parancsnokát. Szombaton Julij Mamcsurt, a Szevasztopolnál lévő belbeki ukrán légitámaszpont parancsnokát tartóztatták le, továbbá a hétvégén eltűnt Ihor Voroncsenko vezérőrnagy, az ukrán haditengerészet helyettes parancsnoka, a parti őrség vezetője.
A Krímben állomásozó ukrán katonák mintegy fele állt át az orosz oldalra, és nyilvánította ki, hogy a félszigeten kíván maradni – közölte hétfőn Olekszandr Rozmaznyin vezérőrnagy, az ukrán fegyveres erők parancsnoki központjának helyettes vezetője. Kijevi sajtótájékoztatóján Rozmaznyin vezérőrnagy elmondta, hogy az esküjükhöz hű ukrán katonák átcsoportosításáról az ország más körzeteibe folyamatosan konzultál egymással az ukrán és az orosz védelmi minisztérium. Hozzáfűzte: a kivonás több más részletéről is tárgyalnak, egyebek között arról, hogy fegyverzetükkel együtt vagy csak anélkül hagyhatják-e el az ukrán katonák a félszigetet.
Közben az UNIAN ukrán hírügynökség tudósítása szerint Szergej Kaljuzsnij, az orosz szövetségi migrációs szolgálat helyettes vezetője hétfői moszkvai sajtótájékoztatóján közölte, hogy azoknak a krími lakosoknak, akik nem akarják felvenni az orosz állampolgárságot, tartózkodási engedélyt kell kérniük a félszigeten. Egy hónapon belül jelezniük kell a Krímben lakóknak, hogy felveszik-e az orosz állampolgárságot vagy sem.
A nyugat-ukrajnai Lviv megyei adminisztráció adatai alapján újabb 2085 krími lakos – 1039 felnőtt és 1046 gyermek – jelezte szándékát, hogy átmenetileg a megyében szeretnének menedéket kérni. Jelenleg már 1131 krími menekültet elhelyeztek a megyében.
AZ OROSZ VÉDELMI MINISZTER A KRÍM FÉLSZIGETRE LÁTOGATOTT
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a Krím félszigetre látogatott hétfőn, elsősorban amiatt, hogy megtekintse a katonai létesítményeket – adták hírül orosz források. A védelmi tárca vezetője az első magas rangú orosz politikus, aki az Ukrajna déli részén fekvő térségbe látogat, mióta bejelentették a Krím csatlakozását Oroszországhoz.
Sojgu helyi oroszbarát tisztségviselőkkel találkozott, és biztosította őket arról, hogy az orosz hadsereg nyújtotta szociális ellátásból teljes mértékben részesülnek, és Oroszország bármely régiójában szolgálhatnak katonaként – közölte az RIA Novosztyi orosz hírügynökség.
Az elmúlt napokban az orosz erők gyakorlatilag a félszigeten lévő összes ukrán katonai bázis irányítását átvették.
A KRÍMNEK NYÚJTANDÓ TÁMOGATÁSOKRÓL DÖNTÖTT AZ OROSZ KORMÁNY
Nyárig befejezik az orosz személyi igazolványok kiadását a Krímben, az átmeneti időszakban nem kell adót fizetniük az orosz joghatóság alá kerülő krími cégeknek – így döntött a Krím félsziget és Szevasztopol városának nyújtandó támogatásról hétfői rendkívüli ülésén az orosz kormány.
Dmitrij Medvegyev miniszterelnök Moszkvában szólt arról is, hogy a Rosztelekom orosz szolgáltatónak rövid időn belül meg kell oldania a távközléssel összefüggő kérdéseket, hogy ne kelljen erre az ukrán cégeket igénybe venni.
Javasolta egyben, hogy az átmeneti időszakban az orosz joghatóság alá kerülő krími cégek mentesüljenek az adófizetés alól. Kezdeményezte továbbá, keressenek megoldást arra, hogy a Kercsi-szoroson keresztül kapcsolják a Krímet az orosz energiaellátó rendszerhez.
A Krímben hétfőtől hivatalosan két fizetőeszköz van érvényben párhuzamosan, az ukrán hrivnya és az orosz rubel. Az erről beszámoló ITAR–TASZSZ idézte Rusztam Temirgaliev krími első miniszterelnök-helyettest, aki hétfőn azt mondta, hogy két-három hétre lesz szükség, amíg rendeződnek a párhuzamosságból adódó gondok.
KELET-UKRAJNÁBAN NEM TAPASZTALTAK AGGASZTÓ KATONAI TEVÉKENYSÉGET A NEMZETKÖZI MEGFIGYELŐK
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelőcsoportja Kelet-Ukrajnában nem találkozott olyan katonai tevékenységgel, amely bármelyik félben aggodalmat kelthetne – mondta Ács Gábor, a csoport vezetője hétfőn az MTI-nek. Az alezredes ismertetése szerint a több mint húsz ország mintegy negyven képviselőjéből álló csoport múlt csütörtökön fejezte be tevékenységét Kelet-Ukrajnában, és munkájuk lezárásaként tagjaik konszenzusán alapuló jelentésben foglalták össze az általuk tapasztaltakat. Ennek elemzését és értékelését a résztvevő országok kormányai végzik.
Mint Ács Gábor elmondta: a csoportnak pozitív és negatív fogadtatásban is volt része. Voltak, akik örültek nekik, és integettek a csoportnak, míg másutt „a NATO menjen haza” szlogennel fogadták őket, de csak szóbeli megnyilvánulások voltak, más atrocitás nem érte őket.
AZ OROSZ HADERŐNEK SIKERÜLT KIJÁTSZANIA AZ AMERIKAI LEHALLGATÁST
Noha az amerikai kémműholdak februárban megfigyelték az ukrán határ közelében végrehajtott orosz csapatmozgásokat, az elemzőket meglepte a Krím elfoglalása, mert nem sikerült elfogni olyan kommunikációt, amelyben az orosz vezetők, parancsnokok vagy katonák szóba hozták volna az invázió tervét – írta hétfői számában a The Wall Street Journal.
Az amerikai hírszerzés illetékesei arra a megállapításra jutottak, hogy az orosz katonai tervezőknek sikerült kijátszaniuk az amerikai lehallgatást és megvédelmezniük a kommunikációjukat. Noha voltak figyelmeztető jelek, az amerikaiak nem tudták, hogy pontosan mi fog történni.
Szakértők szerint az oroszok az amerikai megfigyelési módszerek ismeretében léptek, de azt még nem sikerült megállapítani, hogy pontosan milyen módszerekkel titkolhatták el terveiket a hírszerzés elől. Vagy egyáltalán nem kommunikáltak az invázióról, vagy megtalálták a műszaki megoldást a titkosításra.
„Az Obama-kormány nagyon ideges. Ez egy feltáratlan terület” – nyilatkozott egy, a neve elhallgatását kérő illetékes.
A kémszolgálatok még decemberben jelezték Washingtonnak, hogy Putyin elnök megpróbálhatja megszerezni a Krímet, aminek hatására Washington kudarcba fulladt diplomáciai nyomásgyakorlásba kezdett. Az invázió idején az amerikaiak figyelme az orosz területen állomásozó csapatokra összpontosult, ám egyes katonai egységek már megkezdték a félsziget megszállását, mire az amerikai hírszerzésnél felfogták, hogy voltaképpen mi is történik.
