Tavaly júliusban három helyi civil szervezet, a Moj Sombor, a Bunjevačko kolo és a Magyar Polgári Kaszinó egész alakos köztéri szobrot állított Bosnyák Ernőnek, a régió filmes úttörőjének. Szilveszter táján előbb a szobron ábrázolt kamerát rongálták meg, majd rövidesen a filmes állványt mintázó szerkezetet is összetörték. Az alkotás szerzője, Igor Šeter februárban leszerelte és javításra hazavitte a szobrot. Gyorsan elkészült vele, ám a három egyesület úgy vélte, nem lenne helyes a választási kampány idején újra kihelyezni, mert ezek a civil szervezetek nem politizálnak és nem kívánták azt a képzetet kelteni, hogy valami módon is részt vesznek a kampányban. Ezért a tavasz első napján, pénteken délben került vissza eredeti helyére.
A zombori filmes, a térség kinematográfiájának úttörője 2014. március 21-étől ugyanarról a helyről tekint filmkamerája keresőjén át a városra, mint tavaly nyártól, illetve ahol vélhetően első filmkockáit forgatta a városról, a mai Čitaonička (egykoron Só utca) sarkán. Ebben az utcában működött ugyanis a filmszerelmes nyomdász műhelye.
Bosnyák Ernő (1876–1963) nyomdájában tizenegy újságot készített, közülük többet maga szerkesztett, köztük a Bácskai Mozi, illetve Sport és Mozi címűeket. A mozi korántól kezdve érdekelte, így Lifka Sándor mellett a vajdasági filmművészet legfontosabb úttörőjeként tekint rá a filmtörténet. Már 1907-től filmeket és filmhíradókat mutatott be a városban, két évre rá Aréna néven 450 férőhelyes mozit épített a helyi villanytelep tulajdonosának segítségével. Eddigre már kamerát vásárolt és rövid játékfilmeket forgatott. Korai munkáinak sajnos nyoma veszett, első fennmaradt alkotása II. Rákóczi Ferenc zombori szobrának 1912-es leleplezésén forgatott dokumentumfilmje. Ennek az alkotásának filmtörténeti jelentősége, hogy térségünkben Bosnyák használta elsőként a vízszintesen mozgatott kamerát, amit a filmnyelv svenknek nevez. Hosszasan dédelgette egy filmgyár létrehozásának tervét, amit 1923-ban sikerült megvalósítania. A BO-ER Filmgyárban több alkotást is forgatott, ám mire az egyik francia filmforgalmazó komolyabb érdeklődést kezdett mutatni a vállalkozása iránt, belebukott a filmezésbe, a továbbiakban pecsétmetszőként dolgozott, amíg művészete elismeréseként meg nem kapta a kiemelt állami nyugdíjat. Kuriózum, hogy szegénységében a leforgatott filmtekercseit patikusoknak és drogériáknak adta el, azok pedig körömlakkot készítettek a cellulózra fölvételezett képkockák anyagából.
A pénteki jelképes szoboravatón elhangzott, hogy a műalkotást közadományokból emelte a három egyesület, amihez a legnagyobb összeget a zombori festők által adományozott művek árverezéséből teremtették elő. Ennek kapcsán köszönőlevelet adományoztak a művészeknek, amit Zoran Stošić Vranjski képzőművész vett át. A szűk körű közönség előtt apelláltak, hogy a város a főutcára telepítsen térfigyelő kamerákat, amelyek segítségével azonosíthatók lesznek a vandálok, akik köztéri szobrok rongálására is vetemednek.
