2024. április 19., péntek

,,Szándékos manipulációról van szó”

Patócs László, az Újvidéki Egyetem BTK Magyar Tanszékén tanított, elveszítette az állását

Patócs Lászlónak, a Magyar Tanszék egyetlen irodalmi irányultságú asszisztensének, aki három évig 10 gyakorlatot vezetett, lejárt a munkaszerződése, és elveszítette az állását. Az új pályázaton Patócs Lászlón kívül a Szegeden doktorjelölt státussal rendelkező Novák Anikó is indult. A kar honlapján megtalálható dokumentumok szerint a tanszék Csányi Erzsébet, Bence Erika, Horváth Futó Hargita, Faragó Kornélia és Toldi Éva személyében pályázati bizottságot nevezett ki – a bizottság összetételét azonban a tanszékvezető javasolta. Faragó Kornélia kivételével, aki Patócs mentora a doktori stúdiumokon, a bizottság minden tagja Novák Anikó elsőbbségét támogatta. A helyzet kialakulásáról kérdeztük Patócsot.
– 2011-ben három évre szóló szerződést írtam alá az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karával, a szerződés az idén február 28-án járt le. A Bölcsészkarnak kötelessége a szerződés lejárta előtt hat hónappal kiírni egy új pályázatot, amelyre én mint az egyetemen dolgozó tanársegéd, jelentkeztem. Rajtam kívül volt két másik jelentkező, a bizottság a három pályázó közül csak egy pályázatot tartott maradéktalanul elfogadhatónak – az enyémet nem, a bizottság indoklásait finoman szólva is a tények elferdítésének tartom. Csányi Erzsébet hosszú ideje nem elégedett a munkámmal, és szerintem erre csakis személyes indokai lehetnek – ezt támasztja alá az a tény is, hogy az előző tanszékvezetővel egyetlen konfliktusom sem volt. Három tanár mellett dolgoztam, viszont Csányi Erzsébet az általa kijelölt öttagú pályázati bizottságba közülük csak kettőt engedett be – kihagyva így Harkai Vass Éva tanárnőt. Először a tanszékvezető megengedte volna, hogy Harkai tanárnő is részt vegyen az értékelésben, de azon az áron, hogy így Toldi tanárnő marad ki. Később pedig arra hivatkozott, hogy Harkai tanárnő abban az időben betegszabadságon volt, viszont dokumentumokkal alá lehet támasztani, hogy a bizottság érdemi munkája a betegszabadság lejárta után kezdődött, így ez az indok nem tükrözi az igazságot. Egyszerűen nem tudom nem azt hinni, hogy nem szándékos manipulációról van szó, mert nagyon sok jel arra mutatott, hogy a tanszékvezető számára az elsődleges prioritás az én eltávolításom volt. Furcsa és irracionális, hogy egy olyan ember írta a rólam szóló értékelést, aki mellett nem dolgoztam, miközben a bizottságban jelen van a doktori mentorom, aki mellett 6 gyakorlatot vezettem – a tanszékvezető önmagát jelölte erre a posztra, noha hangsúlyozom: nem követte a tanársegédi munkám. Nagyon sok mindent a pályázatomból nem vettek figyelembe, ezért Faragó Kornélia és Harkai Vass Éva tanárnő panaszt írt, amelyek megtekinthetőek a Bölcsészkar honlapján, és amelyekben részletesen leírják, hogy milyen értékelésbeli ferdítések történtek az én káromra (http://ff.uns.ac.rs/fakultet/sednice/fakultet_izborno_vece_sednica_08_2014.html) – nyilatkozta Patócs. A munkahelyét elvesztett fiatal tanár a dékáni hivatal hozzáállását korrektnek tartja, és fontolgatja, hogy milyen jogi lépéseket tehet a saját igazának megvédése érdelében.
– A dékáni hivatal teljes mértékben korrektül viselkedett az ügyem során, viszont nekik nincs beleszólásuk a tanszékek ilyen jellegű „belügyeibe”. Ám a tanszéki vezetőség eljárása véleményem szerint inkorrekt volt. Az egész ügyem egyfajta jogi vákuumban van, mivel nincs rá precedens. A tanszék vezetőit nem tudom jogilag felelősségre vonni, ha ugyanis esetleg pert kezdeményeznék, akkor a Bölcsészkar vezetősége lenne a másik fél, nem pedig a tanszék képviselője. Az asszisztensi pályázatot a tanszék kérésére írják ki, és én attól tartok, hogy a tanszékvezető ezt egyszerűen nem fogja kérelmezni, a dékáni hivatal enélkül pedig nem tudja kiírni a pályázatot. Csányi Erzsébet az órákat kiosztotta más tanárokra, és ezzel megoldotta a problémát. Közben az asszisztensi munkahely lassan elveszik – osztotta meg aggodalmait Patócs László.
A Bölcsészkar dékáni hivatala az üggyel kapcsolatos kérdéseinkre egy közleményt adott ki, amelyben leírták, hogy a március 7-én összeült választási bizottság megvitatta a benyújtott pályázati javaslatot, és azt nem fogadta el. A 192 tagból álló választási bizottság március 7-i ülésén jelen levő 146 tagból 8 szavazott a tanszék javaslatára, 19 ellenezte, 83 tartózkodott, 36 tag pedig nem szavazott.
Annak ellenére, hogy a dékáni hivatal nem támogatta a Magyar Tanszék pályázati javaslatát, ahogy Patócs László is nyilatkozta, a törvényi keretek nem engedik, hogy beleszóljanak a tanszék autonóm hatáskörén belül zajló ügyekben.

A TANSZÉKVEZETŐT NEM TUDTUK ELÉRNI TELEFONON

A pénteki nap folyamán többször sikertelenül igyekeztük elérni telefonon Csányi Erzsébet tanszékvezetőt, hogy nyilatkozzon az üggyel kapcsolatban. A Magyar Tanszéken azt mondták, hogy a tanszékvezető úton van, próbáljuk mobiltelefonon elérni. Megkíséreltük, sikertelenül.

 LEÉRTÉKELTÉK, JELENTÉKTELENNÉ TETTÉK

Faragó Kornélia, a Magyar Tanszék tanára a Patócs menesztéséről döntést hozott öttagú bizottság tagjaként nem értett egyet a testület által megszavazott határozattal, s követelte, hogy saját különvéleményét is csatolják ahhoz. Lapunknak adott nyilatkozatában elmondta: ennek mindenekelőtt azért látta szükségét, mert Patócs László az értékelés tárgyát képező években egyszerűen olyan magas teljesítményt nyújtott, olyan adatokkal és dokumentumokkal pályázott, hogy minden feltétele és joga megvolt az újraválasztáshoz. A másik pályázó azonban nem tett eleget a feltételeknek, tette hozzá. Tanársegédi állásra az előírások szerint ugyanis az jelentkezhet, akinek doktorhallgatói státusa van, vagyis aki még nem fejezte be a képzési programot. Novák Anikónak viszont 2011-ben lejárt a doktoranduszi státusa. A Szegedi Tudományegyetem doktorjelöltje volt, a hazai törvények azonban ezt a státust nem ismerik, vagyis nem is pályázhatott volna – magyarázta Faragó. Mivel mostanra már a doktorjelölti státusa is lejárt, biztosan nem jelentkezhetne egy következő pályázatra sem, tette hozzá, s feltételezhetően éppen ezért nem is kívánják azt kiírni.

– A másik jelöltnek nem volt háromévi rendes felsőoktatási gyakorlata, nem volt tíz irodalomelméleti és irodalomtörténeti tárgya, mint Patócsnak, mellesleg pedig a pályázati beadványa is hiányos volt: nem nyújtott be dokumentumot a gimnáziumi tanítási gyakorlatáról sem. Rámutattam a különvéleményemben arra is, hogy valótlan teljesítményt mutatott fel, melyek bizonyos folyóirat-publikációk elfogadhatatlan pontozásában nyilvánultak meg. Zavart, hogy a bizottság leértékelte Patócs eredményeit: egyeseket meg sem említettek, másokat jelentéktelenné tettek. Olyan dolgokat róttak fel neki, amelyeket éppen a javára kellett volna írni, például a fiatal alkotókkal való foglalkozást – értékelte Faragó.

Mint hozzátette, a Híd Körön belül nem a munkahelyi kötelezettségek helyett foglalkozott az alkotókkal, ahogyan azt a bizottsági jelentés sejteti, hanem az mellett, ami mindenképp dicséretre méltó.

– Állítom, hogy Patócs számára a tanítás nem ért véget az egyetemi órával, s ezt én szintén fontosnak tartom. A tanárok, akik mellett dolgozott, valamennyien kimagaslóra értékelték munkáját, s ugyanilyen véleményt fejtettek ki róla a hallgatók is. Itthon tanult, rendkívüli teljesítményt mutatott fel, példaértékű modellt jelenthet azok számára, akik itthon próbálnak eredményeket elérni – jelentette ki Faragó Kornélia.

Egy akadémiaközi projektumon is dolgozott, s mint arról Faragó lapunknak beszámolt, éppen most kapta kézhez a budapesti Irodalomtudományi Intézet akadémiai projektvezetőjének levelét, melyben az áll, hogy támogatják Patócs László munkáját, és maximálisan elismerik azt. (v.ár)

 NEM ÉRKEZETT MEGKERESÉS

Lengyel Lászlót, az MNT felsőoktatási kérdésekkel megbízott tanácsosát külföldi tartózkodása idején értük el telefonon, és mint mondta, tudomása szerint az MNT-hez még nem érkezett semmilyen hivatalos megkeresés az üggyel kapcsolatban.