Szerbiában egy lakosra évente 2000 köbméter víz jut, így a vízfelhasználás tekintetében az érzékeny országok közé tartozunk – értékelték pénteken a Szerbiai Gazdasági Kamara (SZGK) illetékes szakemberei azon a közvitán, amelyet a Közép-Európai Fejlesztési Fórum (CEDEF) képviselőivel és az energiaügyi minisztériummal karöltve szerveztek meg.
A Belgrádban megtartott harmadik hulladék-újrahasznosítással kapcsolatos közvitán egyebek között arról is beszéltek a szakemberek, hogy az országban a vízfelhasználás kétszer gyorsabban növekszik, mint a lakosság száma, a szennyvíznek pedig csak a 10 százaléka kerül tisztításra. A problémát csak súlyosbítja, hogy az önkormányzatok nagy részében nincs megfelelő csatornahálózat.
Az Energiaügyi Minisztérium környezetvédelmi ügynökségének 2013-as idevágó felméréseiből az derült ki, hogy az országban vizsgált 90 önkormányzat területén a telkeknek mindössze a fele van összekötve a települések csatornahálózatával.
A kutatásban tanulmányozott városok és községek közül 23 rendelkezik a szennyvíz tisztítására előirányzott részlegekkel. Ebből háromban teljesen gépesített víztisztítás zajlik, a maradék húszból pedig öt „hasznosítja újra” a vizet a lakosság nyolcvan százaléka számára.
Filip Radović, a környezetvédelmi ügynökség igazgatója a Beta hírügynökségnek kifejtette, hogy a teljesen pontos adatok ismeretlenek, hiszen az országban működő 178 kommunális vállalatból mindössze 23 küld rendszeres jelentést, annak ellenére, hogy ez törvény által előírt kötelességük.
Az igazgató arra is felhívta a figyelmet, hogy a vízfelhasználás problémája nem csak országos szintű gond.
– Az emberiség jelen pillanatban a Föld édesvíz-tartalékainak a felét használja fel. Elemzések szerint két évtized múlva ez az érték ötvenről nyolcvan százalékra emelkedik. Példaként megjegyzem, hogy 1820-ig borzasztóan sok időnek kellett elmúlni ahhoz, hogy az emberek lélekszáma a Földön elérje az egymilliárdot. Kevesebb mint kétszáz év alatt ez a szám meghétszereződött. Ha nem kezdünk el idejében racionálisan gazdálkodni a víztartalékainkkal, ez drasztikus következményekhez fog vezetni – mutatott rá Radović.
Liljana Tanasijević, a gazdasági kamara környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozó testületének képviselője, Radovićhoz hasonlóan, az Egészségügyi Világszervezet adataira hivatkozva kifejtette, hogy amennyiben nem történik előrelépés a víztartalékok racionális felhasználásával kapcsolatban, az emberiség 75 százaléka nemsokára érezni is fogja a vízhiány kellemetlenségeit.
– Ma csaknem egymilliárd személynek nincs ivóvíz-hozzáférése, 2,5 milliárd bizonytalan higiénés feltételek között él, és naponta hatezer ember hal meg szennyezett víz fogyasztása következtében kialakult betegsésekben – közölte a testület képviselője.
A CEDEF képviselői felhívták a figyelmet arra is, hogy Szerbiában a vízszennyezés is számottevő problémát idéz elő. Pontosabban, a folyók szennyezése okozza a legnagyobb gondot.
A szennyezett anyagok ötven százaléka a gyártelepekről jut a folyókba, és ezeknek az anyagoknak mindössze a 13 százalékát vetik alá tisztítási folyamatoknak. Nehézfém, üzemanyag, vágóhídi hulladék és hamu kerül leginkább a szerbiai folyóvizekbe.
Az európai szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy a környezetvédelem szempontjából komoly gondokat okoz az emésztőgödrök illegális ürítése és a szeméttelepek szabálytalan kezelése. Mivel az ország településeinek túlnyomó részén nincsen megfelelő tisztítótelep, a felgyülemlett hulladék több helyen is a folyókba kerül.
