2024. április 23., kedd

Vissza a pumpás kutakhoz?

A politikus egészséges ivóvizet ígért, a civilek attól még folytatják a tiltakozást

Goran Knežević, Nagybecskerek egykori polgármestere, az SZHP alelnöke, a minap kijelentette, hogy „a korábbi hatalom marketinges és politikai jellegű intézkedései után – amellyekkel csak mímelték, hogy valamit tesznek az ivóvíz-probléma megoldása érdekében – a (jelenlegi) helyi hatalom közel van a megoldáshoz”. Ennek tükrében a politikus ígérete szerint a nagybecskerekiek számára (már) 2015 közepétől egészséges ivóvizet biztosítanak. Kijelentéséből az is sejthető, hogy a megoldást nem az esseni székhelyű WTE Wassertechnik GmbH társaságtól várják, amellyel a korábbi hatalom kötött szerződést a vízgyár építéséről.

A politikusok eddig már többször is megígérték, hogy megoldják a Béga menti város legnagyobb kommunális problémáját, így sokan kétkedve fogadták a legújabb ígéretet. Már csak azért is, mert ha elméletileg megmaradnának a WTE-vel kötött szerződés mellett, akkor is legalább három év kell(ene) ahhoz, hogy megépüljön a vízgyár. De a jelen pillanatban még az sincs tisztázva, hogy milyen eljárással lenne a legcélszerűbb biztosítani az ivóvizet.

A Naš grad naša stvar civil egyesület kezdeményezésére egy hónappal ezelőtt tiltakozó felvonulások kezdődtek, annak céljából, hogy mielőbb megoldódjon a legnagyobb bánáti város háztartásainak egészséges ivóvízzel való ellátása. A tartományi egészségügyi felügyelőség ugyanis még 2004 elején a magas arzéntartalom miatt betiltotta a vezetékes víz fogyasztását a városban. A civilek egyik célja az, hogy felrázzák a közvéleményt és bebizonyítsák, hogy egy polgári kezdeményezéssel is lehet megoldást találni valamely problémára. Másrészt az, hogy végre megszólalhasson az ügyben a szakma is. Hisz mindenki tudja, hogy politikai nyilatkozatokkal még nem oldódott meg egyetlen probléma sem. Ezért, mint ahogy a tegnapi sajtótájékoztatón Zdravko Vujasinović, a megmozdulás egyik szervezője és Dragana Borović, a civil szervezet tagja bejelentették, folytatják a tiltakozó megmozdulásokat. Zoran Tošić labdarúgó és Uglješa Šajtinac irodalmár mellett, a megmozdulást támogatja Zoran Kostić-Cane, a Partibrejkers rockegyüttes frontembere, Dragana és Ljuba Popović operaénekesek és számos más közszereplő is. Mint hallottuk, a politikai pártok is „kerülgetik” a megmozdulásaikat.

– Célunk az, hogy felrázzuk a közvéleményt, hiszen szégyen, hogy ilyen a vezetékes vizünk, miközben az illetékesek nem tesznek semmit a helyzet megváltoztatása céljából. Minapi fórumunkon először ültek egy asztalhoz a különböző elgondolásokat képviselő szakemberek. Három lehetséges megoldást is hallottunk. Nem mi, laikusok, kell, hogy eldöntsük, hogy vízgyár, vagy regionális vízvezeték vagy esetleg a folyóból származó víz átdolgozásával oldják meg a problémát. De az effajta kommunikációra szükség van ahhoz, hogy megtaláljuk a legmegfelelőbb megoldást. Ha nem indítottuk volna el a tiltakozásokat, akkor erre nyilván nem került volna sor – mondta Zdravko Vujasinović.

Tekintettel arra, hogy a probléma megoldása távolinak látszik, a civilek szerint mielőbb áthidaló megoldást kell találni. Ugyanis – becslések szerint – a nagybecskerekiek naponta húszezer eurót költenek palackozott víz vásárlására. Persze, akinek van miből. Akinek meg nincs, annak marad az (arzénes) csapvíz. A Vízművek kimutatása szerint a városban jelenleg tíz működőképes utcai pumpás kút van, amelynek vize nem tartalmaz több arzént a megengedettnél, és még húszat lehetne üzemképessé tenni. Ezzel némileg enyhíthetnének a helyzeten. Persze más lehetséges megoldások is vannak, mint a lajtos kocsik vagy az öko-kutak.

A tiltakozó felvonulásokkal párhuzamosan aláírásgyűjtés is folyik. A petíciót – amelyet eddig hatezren írták alá – a leendő köztársasági hatalomnak fogják benyújtani. A nagybecskereki civilek bíznak abban, hogy meghívást kapnak a helyi parlamentnek a hónap végére tervezett ülésére, amelynek napirendjén az ivóvíz-probléma szerepel.