2024. március 29., péntek

A japán költészet bűvöletében

Szerdán a japán költészet csodálatos világába nyerhettek betekintést mindazok, akik ellátogattak Mutsuo Takahashi, neves japán költőnek a költészet világnapja alkalmából megrendezett irodalmi estjére. A japán császár által is kitüntetett irodalmár szavait és költeményeit Kaioko Yamasaki költő, műfordító, a belgrádi Filológiai Kar tanára tolmácsolta, de a jelenlévők Megumi Teshima, japán származású, de Zentán élő neves hegedűművésznek köszönhetően ízelítőt kaphattunk a japán zene nem kevésbé misztikus és csodálatos világából is.

– A költemények szerintem egyfajta távolból érkező elektromos hullámokra hasonlítanak, és ezek a jelek arra kényszerítenek, hogy megírjam ezeket a verseket – vallott költészetéről a napilapunk munkatársával történő beszélgetés során, s elmondta azt is, hogy az európai költők óriási hatással voltak a japán irodalmárokra, mert különben a felkelő nap országában nem terjedhetett volna el a szabadvers. Takahashi költészetére egyébként Rilke és Georg Trakl versei voltak óriási hatással.

Elmondta azt is, hogy költeményeiben az emberi lét és a világ legégetőbb kérdéseit igyekszik boncolgatni, többek között azt, hogy miért is élünk, illetve miért is létezik az a világ, amelybe beleszülettünk.

A japán költő a zentai közönség előtt a legnépszerűbb verseit olvasta fel, amelyek az emberek és a természet közötti csatlakozási pontokra mutatnak rá, illetve igyekszik felkutatni, egyben figyelmeztetve, hogy mennyire is mostohán bánunk törékeny világunkkal, s félő, hogy mindez a nem is olyan távoli jövőben egyszer vissza fog vágni.

– Az embereknek nem kellene harcolniuk a természet ellen, mivel ennek mi is a részei vagyunk, s lényegében ennek köszönhetően élünk mi is. Véleményem szerint minden ember akkor a legboldogabb, amikor úgy érzi, hogy át van itatva a körülötte lévő természettel, s mintha ő is beleolvadt volna ebbe – ecsetelte. Takhashi figyelmeztetett a nyelv romlására is, s ennek függvényében a világ is mind romlottabb. Ezért a japán költő szerint az írás elsődleges feladata az, hogy javítson ezen az áldatlan helyzeten. Tahashi egyébként először látogatott Szerbiába, illetve Zentára, s nagyon megörült, hogy sokan voltak kíváncsiak a költészetére.

Mutsuo Takahashi 1937-ben született Kytakyusu városában és a pedagógiai egyetemen szerzett oklevelet. Több vers- és haikugyűjteménye jelent meg, amelyek közül a Nővérem szigete (Ane no shima, 1996) a legismertebb. Számos japán irodalmi elismerést tudhat magáénak, verseit számos nyelvre lefordították. Magyar nyelven Vihar Judit és Faludy György tolmácsolásában olvashatjuk néhány költeményét. Mutsuo Takahashi verseit ma az újvidéki közönség is megismerheti.

A japán költő irodalmi estjei a Japan Tobacco Imperial és a Japán Császárság belgrádi nagykövetségének támogatásával valósultak meg.