2024. április 24., szerda

Reformokat várnak az új kormánytól

A Szerb Haladó Párt elsöprő választási győzelmének hírére a szerb közgazdászok meglepően egybehangzóan nyilatkoztak tegnap. Ez annak a tanúsága lehet, hogy a makrogazdasági és fiskális helyzettel kapcsolatban nincs jelentősebb nézeteltérés közöttük. Kivétel nélkül kritikusnak ítélik a jelenlegi gazdasági és költségvetési helyzetet, és emiatt gyors reformokat sürgetnek. Azzal, hogy abszolút többséget szerezhetett a parlamentben – emelték ki többen is –, a választópolgároktól a Szerb Haladó Párt megkapta a felhatalmazást erre, ezentúl pedig a felelősség rá hárul.

A minél előbb végrehajtandó teendők közül is szinte szó szerint ugyanazokat sorolták fel: a költségvetési hiány csökkentését, a közvállalatok szerkezetátalakításának a minél előbbi befejezését, a közszféra reformját, az olyan alapvető fontosságú törvények mihamarabbi elfogadtatását mint a munkatörvény, az új csődtörvény és privatizációs törvény, a nyugdíjreform végrehajtását. Szerintük a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) is minél előbb meg kellene kezdeni a tárgyalásokat egy lehetséges hitelszerződésről, a beruházási környezet feljavítására pedig továbbra is égető szükség van. Véleményük szerint többek között a szükségtelen adminisztrációs akadályok elhárításával lehetne gyors előrehaladást elérni.

KÖLTSÉGVETÉSI HIÁNY

– Nincs vesztegetnivaló időnk, és az új kormánynak sajnos nem áll majd rendelkezésére 100 nap, hogy előkészítse a programját, és hogy konszolidálja a minisztériumokat – nyilatkozta a Tanjugnak Milan Ćulibrk közgazdász, a NIN hetilap főszerkesztője.

A közgazdász szerint az új kormányra váró első, halaszthatatlan lépés, a 2014-es költségvetés átütemezése. Véleménye szerint a kiadásokat legalább 63 milliárd dinárral kellene csökkenteni, hogy a tervezett 182 milliárd dináros, azaz 4,6 százalékos hiányt ne lépjük túl. Az volna jó, ha sikerülne elérni az ennél alacsonyabb költségvetési hiányt.

A Privredni Preglednek nyilatkozó Ljubomir Madžar az államháztartás kérdésével kapcsolatban borúlátóbb kollégájánál. Szerinte a javuló külkereskedelmi mérlegről szóló januári adatok ellenére sem várható a fiskális deficit csökkenése, ellenkezőleg, tovább fog növekedni, és valószínűleg túllépi a 7,1 százalékot is. Ezzel számolni lehet.

Ez pedig nagymértékben rontja az IMF-fel kötendő megállapodás esélyét.

AZ IMF NÉLKÜL NEM MEGY

Ljubomir Madžar úgy véli, hogy szerencsénkre az IMF-küldöttség – a választási kampány idejére eső – legutóbbi látogatása után nem adott ki hivatalos jelentést, mert az bizonyára negatív lett volna, és ez tovább rontott volna Szerbia amúgy sem irigylésre méltó helyzetén a nemzetközi pénzpiacokon.

A közgazdász szerint ha minden a rendben megy, a Nemzetközi Valutaalappal akkor is az új kormány megalakulása után két hónappal kezdődhetnek meg a tárgyalások. Rendkívüli esetben azonban, ha az államháztartás helyzete drasztikusan romlik, erre előbb is sor kerülhet.

Miladin Kovačević közgazdász a Tanjugnak elmondta, hogy az új kormánynak a költségvetés módosítása után szerkezeti reformok sorát kell elindítania, többek között nyugdíjreformot kell végrehajtani, és a minél előbb be kell fejezni a 153 közvállalat régóta emlegetett restrukturálását.

– Ezek az intézkedések elodázhatatlanok, ha el szeretnénk nyerni az IMF támogatását, amire nagyon is szükségünk van – szögezte le.

Saša Đogović, a Piackutató Intézet (IZIT) munkatársa szerint a Nemzetközi Valutaalappal való megállapodásra az országnak azért volna szüksége, hogy olcsóbb hitelekhez juthasson a nemzetközi pénzpiacokon.

REFORMOK KELLENEK

A veszteséget termelő közvállalatok – emelte ki Milan Ćulibrk – évente 750 millió euróba kerülnek a költségvetésnek. Nem kell abba az illúzióba ringatni magunkat, hogy ezek közül mindegyik vállalat fennmaradhat – tette hozzá –, hiszen ezek a cégek nem piaci alapokon működnek, állami támogatásokból éltetik őket.

A szerkezeti reformok alapját az új törvények meghozatala jelenti. Elsőként említette mindegyikük a Saša Radulović gazdasági miniszter tisztsége idején előkészített, de el nem fogadott törvényeket: a munka-, a csőd- és a privatizációs törvényt. Többen ide sorolták a településrendezési és az építési törvényt is, Milan Ćulibrk szerint késése miatt a szerbiai építőipar szinte teljesen leállt.

Saša Đogović szerint a lakosság nagyobbrészt tudatában van annak, hogy fájdalmas reformok időszaka következik.

– Emiatt arra számítok, hogy az új kormány mandátumának még az első két évében elindítja ezeket a folyamatokat, hogy mandátuma második felében már érzékelhetőek legyenek a reformok pozitív hatásai – mondta.

Milan Knežević, a Kis- és Közepes Vállalatok és a Vállalkozók Gazdasági Kamarájának elnöke szerint az előző kormány semmit sem tett Szerbiai gazdasági helyzetének javítása érdekében, éppen ezért ez a most alakuló kormánytól sem várható el, ha nem hajlandó radikális intézkedések meghozatalára – közölte a Beta hírügynökség. Ezek a lépések a következők: kíméletlen harcot kell hirdetni a fekete- és szürkegazdaság ellen, tehermentesíteni a gazdaságot a befektetésekhez, stabilizálni a munkahelyeket, hatékony adminisztrációt kell bevezetni, és szavatolni a szabad piaci versenyt.

Ljubisav Orbović, a Szerbiai Önálló Szakszervezetek Szövetségének elnöke arra számít, hogy a többséget szerzett haladókkal könnyebben meghozható az új munkatörvény, és a többi, előkészítés alatt levő jogi rendelkezés.

A szakszervezeti vezető is nehéz időszakra számít.

– A polgárok egyetlen pártnak szavaztak bizalmat, hogy végrehajtsa azokat a reformokat, amelyeket már nem lehet tovább halogatni, hogy a gazdaság ismét rendesen működhessen. Ez a párt hozzájárult a korrupció és a bűnözés leküzdéséhez is, és ez szintén pozitív hatással lesz a gazdaságra – mutatott rá az elnök.