Függetlenségi nyilatkozatot fogadott el hétfőn rendkívüli ülésén a krími parlament, az indítványt a képviselők 85 százaléka támogatta – közölte a törvényhozás sajtószolgálata.
Orosz zászlót lobogtató fiatal a szimferopoli utcán (Fotó: Beta/AP)
A dokumentumban kiemelték: a parlament a(z immár független) Krími Köztársaság képviseletében azzal a javaslattal fordult az Oroszországi Föderációhoz, hogy új jogalanyként, köztársasági státussal vegyék fel a föderációba.
Az erről szóló határozatban a Krími Köztársaságot szuverén államnak nyilvánítják, amelyben különleges státusa van Szevasztopol városnak.
A döntést a március 16-án megtartott népszavazás eredménye alapján fogadták el, amelyen a Krímben élő népek az Oroszországhoz csatlakozás, következésképpen az Ukrajnából történő kiválás mellett foglaltak állást – olvasható a krími parlament internetes oldalán.
A Krími Köztársaság egyben felhívással fordult az ENSZ-hez, valamint a világ minden országához, hogy a területet a Krímben élő népek független köztársaságaként ismerjék el. Kiemelték, arra törekszenek, hogy kapcsolataikat más országokkal az egyenjogúság, a béke, a jószomszédi viszonyok alapján építik ki.
Egy további határozatában rendelkeztek arról, hogy az új köztársaság területén megszűnik az ukrán állami szervek tevékenysége, joghatósága, vagyonuk és pénzeszközeik pedig átkerülnek a Krími Köztársaság hasonló szerveihez. Érvényüket vesztik továbbá a Verhovna Radának (az ukrán parlamentnek) a február 21-ét követően elfogadott döntései is.
A krími népszavazáson a voksolók 96,77 százaléka támogatta a végleges adatok szerint a félsziget csatlakozását Oroszországhoz – közölte hétfőn Mihajlo Malisev, a helyi parlament referendumot szervező bizottságának elnöke. A részvételi arány 83,1 százalékos (1 millió 274 ezer 96 szavazó) volt. Hozzátette, hogy az adatok nem tartalmazzák a Szevasztopolban leadott szavazatokat.
A krími Szevasztopol külön jogalanyként csatlakozik az Oroszországi Föderációhoz – döntött hétfőn rendkívüli ülésén, egyhangúlag meghozott döntésében, a városi tanács. A testület megerősítette a vasárnapi népszavazás végleges eredményét, amely szerint az eddig is külön jogállású (megyei jogú) város leszavazott lakosainak 95,6 százaléka támogatta a csatlakozást Oroszországhoz.
Oroszország tizenöt milliárd rubeles segélyt nyújt a Krímnek – jelentette be hétfőn Szerhij Akszjonov, a terület kormányfője. Erről néhány órával azt követően számolt be a Twitter közösségi oldalon, hogy a Krím kérte felvételét az Oroszországi Föderációba.
A krími szakadár hatalom bejelentette hétfőn, hogy feloszlatja az ukrán hadsereg összes krími katonai alakulatát. Volodimir Konsztantinov krími parlamenti elnök ezt újságírókkal közölte azután, hogy a krími törvényhozás az aznapi rendkívüli ülésén függetlenségi nyilatkozatot fogadott el, és kérte a terület csatlakozását Oroszországhoz. „Az egységeket feloszlatjuk. Azok (a katonák), akik itt szeretnének élni, maradhatnak. Vizsgáljuk azt a kérdést, hogy azok, akik maradni szeretnének, tegyenek esküt (az új krími hatóságoknak)” – mondta Konsztantinov.
Ihor Tenyuh ideiglenes védelmi miniszter viszont erre reagálva Kijevben azt közölte, hogy a krími ukrán katonai egységek a helyükön maradnak.
Egységre szólította fel Ukrajna lakosságát az országot fenyegető erőszakkal szemben Olekszandr Turcsinov ideiglenes államfő hétfőn több ukrán tévécsatornán sugárzott üzenetében.
„Ma az egész ukrán népnek egy nagy családban kell egyesülnie, amely kész megvédeni a saját szülőházát. Ezekben a nehéz időkben valamennyiünknek meg kell mutatnunk, hogy támogatjuk egymást, tartanunk kell az egységet az agresszorral szemben, és minden szükséges támogatást meg kell adnunk katonáinknak” – hangoztatta az ügyvivő államfő.
Turcsinov hangsúlyozta, hogy Ukrajna napról napra növeli védelmi képességeit, és kész megvédeni saját földjét.
Részleges katonai mozgósításról fogadott el törvényt hétfőn az ukrán parlament, megerősítve Olekszandr Turcsinov ideiglenes államfő erre vonatkozó elnöki rendeletét. Andrij Parubij, a nemzetbiztonsági és védelmi tanács titkára szerint húszezer tartalékost a nemrég újból megalakított Nemzeti Gárda soraiba hívnak be, és további húszezret a fegyveres erők más alakulataihoz. A mozgósítást a jogszabály életbe lépése után 45 napon belül végrehajtják.
Az előterjesztés indoklásában foglaltak szerint a mozgósítást „a Krím félszigeten kiéleződött társadalmi és politikai helyzet, az orosz fél általi leplezetlen agresszió” miatt van szükség.
Barack Obama amerikai elnök hétfőn, a krími népszavazást követően megerősítette az Egyesült Államok elkötelezettségét a NATO kollektív védelme mellett.
„Üzenetünk világos lesz, NATO-szövetségesként ünnepélyesen elköteleztük magunkat a kollektív védelmünk mellett és fenn fogjuk tartani ezt az elkötelezettségünket” – hangoztatta az elnök a Fehér Házban megtartott sajtóértekezletén.
Barack Obama kijelentette, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió nem ismeri el a krími népszavazást, mert az nyilvánvalóan megsértette mind az ukrán alkotmányt, mind a nemzetközi jogot. Az elnök közölte, hogy a lépés miatt Washington mozgósítani fogja nemzetközi partnereit Oroszország elszigetelése érdekében. Bejelentette, hogy szankciókat hirdetett ki 11 orosz és ukrajnai tisztségviselő ellen, akiket felelősség terhel az ukrajnai orosz katonai beavatkozás, illetve az ország demokratikus folyamatainak és intézményeinek aláásása miatt. További büntetőintézkedéseket helyezett kilátásba arra az esetre, ha Moszkva sem hagy fel az eddigi irányvonalával. Hangsúlyozta, hogy a további provokációk tovább erősítik Oroszország elszigeteltségét, tovább csökkentik szerepét a világban és ártanak a gazdaságának.
Az Európai Unió külügyminiszterei elfogadták hétfői brüsszeli tanácskozásukon az EU több orosz és ukrán vezető elleni szankcióit az ukrajnai válsággal kapcsolatban, és ezek között utazási tilalmak és bankszámlák befagyasztása is szerepel. Huszonegy olyan orosz, illetve ukrán vezető ellen hoztak szankciókat, akiket felelősnek tartanak a krími népszavazás megrendezéséért.
Ömlik ki a tőke az orosz gazdaságból az ukrajnai válság kiéleződése óta – állapították meg londoni elemzők hétfői helyzetértékelésükben. A tőkemenekítés csak az idei első negyedévben meghaladhatja az éves orosz hazai össztermék (GDP) 3 százalékát – jósolták az elemzők. Becslésük szerint az év kezdete óta nettó 50 milliárd dollárnyi tőkét vontak ki Oroszországból a magánszektorbeli intézményi befektetők. Ez az éves orosz GDP-érték 2,5 százaléka.
