2024. április 19., péntek

Tisztázatlan politikai háttér

Tizenegy évvel ezelőtt gyilkolták meg Zoran Đinđićet, Szerbia első demokratikus viszonyok között megválasztott kormányfőjét

A merényletben megölt miniszterelnök belgrádi, Újtemetőben található sírjához járultak szerdán a munkásságát tisztelő polgárok, családtagok, barátok, a Demokrata Párt és a DP-ből időközben kivált pártok képviselői. Koszorút, virágot helyeztek el a sírra, gyertyát gyújtva emlékeztek. Az Új Demokrata Párt képviselői is lerótták kegyeletüket, a Liberális Demokrata Párt pedig az idén is megszervezte a már hagyományosnak számító emléksétát.

Mintegy tizenöt-húszezer polgár vett részt a Zoran Đinđić emlékére szervezett sétában (Fotó: Beta)

Mintegy tizenöt-húszezer polgár vett részt a Zoran Đinđić emlékére szervezett sétában (Fotó: Beta)

A szerb kormány tagjai a kormány udvarában, a merénylet színhelyén található emléktáblánál koszorúztak. A delegációt Ivica Dačić miniszterelnök vezette, Aleksandar Vučić kormányfőhelyettes, továbbá Ivan Tasovac, Lazar Krstić, Nebojša Rodić, Slavica Đukić-Dejanović, Tomislav Jovanović, Dragan Glamočić, Zorana Mihajlović és Vanja Udovičić miniszterek is megemlékeztek.

A DP küldöttségét Dragan Đilas pártelnök vezette, Borislav Stefanović, Dragan Šutanovac, Vladimir Todorić és a párt más tisztségviselői is jelen voltak. A meggyilkolt miniszterelnök özvegye, Ružica Đinđić is e párt tagjaival járult a sírbolthoz. Ezt megelőzően Mila Đinđić, az egykori kormányfő édesanyja és Zoran Živković, Đinđić korábbi munkatársa és az Új Párt elnöke helyeztek koszorút a sírra. Boris Tadić, az ÚDP elnöke Dušan Petrovićtyal, az Együtt Szerbiáért vezetőjével érkezett a helyszínre.

Mintegy tizenöt-húszezer polgár vett részt az LDP által szervezett sétában, melyen senkinél sem volt párthovatartozást jelző zászló vagy jelvény. A menet a párt székháza elől indult, majd a Terazije és a Miloš kenéz utcákon haladt a kormány épületéig. A sor élén Čedomir Jovanović pártelnök, Latinka Perović történész és Žarko Korać, a Szociáldemokrata Unió elnöke álltak. A kormány épületénél koszorúkat helyeztek el, majd az Újtemetőbe, Đinđić sírjához indultak tovább. Jovanović kijelentette, hogy az a vízió, amelyért Đinđić harcolt, még ma is él, s erről nem csupán az életműve előtt tisztelgő polgárok adnak tanúbizonyságot, hanem azok a politikusok is, akik nem értették őt, amíg élt, ma pedig már az ő nyelvén beszélnek. Az irányt, az ihletet ma is azokban az elképzelésekben leljük fel, melyekért Đinđić az életével fizetett – tette hozzá Jovanović. Aláhúzta: a sétán való tömeges részvétel annak a jele, hogy társadalmunk igenis rendelkezik a szükséges energiával és elhatározással, melyre szüksége van az október ötödikei Szerbia kiépítéséhez, melyet valójában sohasem sikerült teljesen befejezni.

EGY REMÉNYKELTŐ KORMÁNY GYORS BUKÁSA

Mint ismeretes, az október ötödikei események utáni első szerb kormányfő meggyilkolása miatt több tíz éves börtönbüntetéssel sújtotta a bíróság a zimonyi klán bűnbanda és az Állambiztonság feloszlatott különleges egységének tagjait. Mind a mai napig egyetlen személyt sem vádoltak meg azzal, hogy politikai tevékenységével tulajdonképpen előkészítette volna a terepet a gyilkosság elkövetéséhez.

Kormányfői tevékenysége alatt Đinđić mély társadalmi-gazdasági reformokat indított el, Szerbia az európai és nemzetközi érdeklődés középpontjába került. Gyors előrelépések történtek a nyugati államokkal való baráti kapcsolatok kiépítése terén is, melyek az évtizedes izolációt követően bámulatos eredményként hatottak. Úgy tűnt, hogy Szerbia meglehetősen gyorsan pótolni tudja majd mindazt, amit az előző évtized háborús időszakában elveszített. Megkezdődött az együttműködés a hágai bírósággal, 41 százalékról 15 százalékra csökkent az éves infláció. Kormányzásának első évét követően 5,5 százalékos gazdasági erősödést jeleztek a mutatók. Meggyilkolását hamarosan kormányválság, majd választások követték, melyeken nagy sikert arattak az Európa-ellenes nacionalista pártok, a Demokrata Párt pedig igen gyengén szerepelt. A következő éveket a gazdasági fejlődés fokozatos visszaesése, a hágai együttműködés megtorpanása, az uniós államoktól való elhidegedés és a koszovói kérdés rendezetlensége jellemezték.

Nyitókép: Mintegy tizenöt-húszezer polgár vett részt a Zoran Đinđić emlékére szervezett sétában (Fotó: Beta)