2024. április 25., csütörtök

Függetlenségi nyilatkozatot fogadott el a krími parlament

Ukrajna a biztonságát szavatoló országokhoz fordul katonai-műszaki segítségért

Nyilatkozatot fogadott el kedden a Krími Autonóm Köztársaság és Szevasztopol város függetlenségéről a dél-ukrajnai terület törvényhozása és a városi képviselő-testület, az ukrán parlament pedig politikai és katonai segítséget kért az ország biztonságát szavatoló államoktól.

Orosz páncélozott csapatszállító a Sevasztopolból Szimferopolba vezető úton (Fotó: Beta/AP)

Orosz páncélozott csapatszállító a Sevasztopolból Szimferopolba vezető úton (Fotó: Beta/AP)

Volodimir Konsztantinov, a Krím Legfelső Tanácsának (parlament) elnöke azt hangoztatta a parlamenti ülése után: kizárt, hogy a terület a jövőben visszatér Ukrajnához. Ezentúl a területet Krím Köztársaságnak nevezik – mondta. Leszögezte, a Krím elismeri ugyan Viktor Janukovicsot Ukrajna elnökének, de a maga útját fogja járni.

A krími parlament a nap folyamán határozatot fogadott el arról, hogy létrehozzák a rendőrséget segítő polgárőrséget. A törvényhozás döntött arról is, hogy helyreállítják a krími tatárok jogait, valamint integrálják őket a krími közösségbe.

A parlament egy további döntésében megtiltotta számos politikai párt és társadalmi szervezet működését a félsziget területén, egyebek mellett a radikális Jobboldali Szektorét. A Krím légterét lezárták a kereskedelmi légi járatok előtt, csupán az Oroszországból érkező repülőgépeket engedték be.

Az orosz külügyminisztérium jogszerűnek tartja a Krími Autonóm Köztársaság és a krími Szevasztopol függetlenségéről elfogadott nyilatkozatot.

Az ukrán parlament politikai és katonai segítséget kért az ország biztonságát szavatoló államoktól, és felszólította Oroszországot, hogy haladéktalanul vonja ki csapatait a Krímből, hagyjon fel az ukrán állam elleni agresszióval, továbbá garantálja az ország területi egységét és függetlenségét.

A határozatban a képviselők azt kérték, hogy „Nagy-Britannia, Észak-Írország és az Egyesült Államok mint a budapesti memorandum aláírói teljesítsék vállalt kötelezettségeiket, és tegyenek meg minden politikai, diplomáciai, gazdasági és katonai lépést az Ukrajna elleni agresszió azonnali megfékezése, valamint az ország függetlensége, szuverenitása és jelenlegi határainak megőrzése érdekében”.

A Nemzeti Gárda felállításáról és az önkéntesek „részleges” mozgósításáról hozott döntést az ukrán nemzetbiztonsági tanács – jelentette be az ukrán parlamentben Olekszandr Turcsinov ideiglenes elnök, és arra kérte a törvényhozást, hogy támogassa a testület döntését. Turcsinov szerint a Nemzeti Gárda a belügyi alakulatok katonáiból jönne létre, hogy – mint fogalmazott – megvédje az országot és a polgárokat a bűnözőktől, a külső és belső agressziótól – jelentette az Interfax hírügynökség.

CSAKNEM TIZENKILENCEZER OROSZ KATONA VAN A KRÍMBEN

Az ukrán rendfenntartó szervek adatai alapján a „legszerényebb becslések szerint” legalább 18 780 orosz katona tartózkodik jelenleg a Krími Autonóm Köztársaságban. Közülük 11 370-en tartoznak az orosz fekete-tengeri flottához – beleértve 2350 tengerészgyalogost –, több mint 7400-an viszont az orosz fegyveres erők más egységeinek tagjai. A krími konfliktus kirobbanása óta orosz katonák az ukrán állami határőrszolgálat 56 objektumából 40-et vontak blokád alá és tettek cselekvésképtelenné. Húsz állami létesítményt foglaltak el, és 46-ot tartanak blokád alatt. Négy laktanyát szálltak meg, és 37-et kerítettek be.

A Krímben szolgáló ukrán katonák arra panaszkodnak, hogy Kijev sorsukra hagyta őket, és eddig nem kaptak világos parancsokat arra, miképpen reagáljanak az orosz megszállásra.

„Alakulatunkat és más laktanyákat is körbezárták az azonosító jelzés nélküli egyenruhát viselő orosz katonák” – mondta Jevpatorijában egy ukrán tiszt. „Ránk, ukrán katonákra nyomást gyakorolnak, és arra semmilyen választ nem adhatunk” – fejtegette.

Elmondta, hogy bár van fegyverük, nem használhatják, sőt ha erőszakkal támadnának rájuk, még akkor sem, mert nincs erre parancs. Még a védekezésre sincs parancsuk. Úgy vélekedett, hogy az orosz katonák világos parancsokat kaptak, amelyeket pontosan és szakszerűen végrehajtanak.

JANUKOVICS NEM ADJA FEL

Viktor Janukovics leváltott ukrán államfő bejelentette Rosztov-na-Donuban, hogy továbbra is Ukrajna legitim elnökének és a fegyveres erők főparancsnokának tartja magát, a május végére kitűzött ukrán elnökválasztást pedig törvénytelennek nevezte. Janukovics azzal vádolta a kijevi vezetést, hogy polgárháborút próbál kirobbantani Ukrajnában. Közölte azt is, hogy terrorcselekményeket kíséreltek meg ellene. Bejelentette azt is, hogy hamarosan visszatér Kijevbe.

Valerij Luncsenko, Kárpátalja nemrég kinevezett kormányzója Ungváron világossá tette: nem fogja megengedni, hogy nemzetiségi alapon destabilizálódjék a helyzet a részben magyarok által is lakott megyében.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet (EBESZ) nem foglalkozik a krími hatóságok kérésével, hogy megfigyelőket küldjön az Oroszországhoz való csatlakozásról rendezendő vasárnapi népszavazásra. A Krími Autonóm Köztársaságnak nincsenek jogosítványai ahhoz, hogy meghívja az EBESZ-megfigyelőket, mert régió, nem pedig önálló ország, és nem is tagja a szervezetnek – közölte egy szóvivő.

Repülést hajtott végre Románia légterében a NATO egyik AWACS típusú, légtérfigyelő és -ellenőrző repülőgépe. A román védelmi minisztérium közleménye szerint a repülésre a NATO Észak-atlanti Tanácsa által jóváhagyott és előre meghatározott útvonalon került sor. A NATO hétfőn közölte, hogy AWACS típusú, légtérfigyelő és -ellenőrző repülőgépeket küld Lengyelország és Románia térségébe az ukrajnai konfliktus nyomon követése érdekében.

AZ EU BÜNTETI AZ OROSZOKAT

Az Európai Unió jövő hétfőtől szankciókat léptet életbe Oroszországgal szemben a Krím félszigeti katonai intervenció miatt – jelentette ki Varsóban Donald Tusk lengyel miniszterelnök. A német külügyminiszter viszont Tallinnban járva úgy fogalmazott, hogy az Európai Unió újabb lépésekről dönthet Oroszországgal szemben, ha Moszkva a hét végéig nem változtat Ukrajnával kapcsolatos magatartásán.

Kedden ismét tárgyalt telefonon a válság megoldásáról Szergej Lavrov orosz és John Kerry amerikai külügyminiszter. „A véleménycsere során konkrét orosz és amerikai javaslatokról volt szó a civil béke és egyetértés szavatolása érdekében” – közölték Moszkvában, de annak nincs jele, hogy a felek megállapodtak volna valamiben.  

Nyitókép: Orosz páncélozott csapatszállító a Sevasztopolból Szimferopolba vezető úton (Fotó: Beta/AP)